Fejezetek a Magyar Televízió történetéből

 

 A magyar televíziózás műfajai

 

A Tőzsdepalota különös története

 

A technikai fejlődés 1959-től

 

A TV hiradókról

 

XI. A tizenegyedik év: 1967

Június 28. 19.10 Tizenkét szék… – művészeti vetélkedő.
Írta és összeállította Dersi Tamás, szaktanácsadók Elbert János, Láng Róbert, Szabó György, játékvezető Vitray Tamás, vezető operatőr Molnár Miklós, rendezte Bánki Iván és Fellegi Tamás. A zsűri tagjai Elbert János, Huszár Tibor, Szabó György, és filmkérdések tudora, Láng Róbert voltak.

A műsorújságban olvasható ajánló szöveg:
“A televízió e heti műsorában szereplő műsorcím nem csak szimbólum, Ilf és Petrov közismert regényének címe itt kézzelfogható formát ölt: 12 szék várja 12 héten át a versenyzőket. De hetenként csak egy versenyző birkózhatik a kérdésekkel, melyek ezúttal az orosz és a szovjet irodalom, képzőművészet, zene- és filmművészet köréből kerültek ki. A verseny lebonyolítása nem csupán az egyversenyzős megoldás miatt újszerű, hanem a díjazás formájában is, amely a külföldön rendkívül népszerű “dupla vagy semmi” játékkal rokon…”

Az adássorozattal meg háromszor foglalkozott a műsorújság. Az 1967/37. száma a “legeket” gyűjtötte össze az utolsó adás után:
“A legmesszebb jutott versenyző Balogh László, aki a negyedik fordulóban esett ki. A legmagasabb összegű hivatalos nyereményt nyerte: Morvay László, aki önként vált ki a játékból a sikerrel megívott második forduló után. A legizgulósabb versenyző Strasser Tibor, aki kis szerencsével sokkal messzebb juthatott volna. A legcsinosabb versenyző Wingert Zsuzsa, az egyetlen hölgyversenyző. A legtöbb levelet kapta Balogh László (többek között 24 gratuláló versikét).”

Az 1967/31. számban bemutatták az első szék “gazdáját”, Morvai Lászlót, a Ganz MÁVAG villanyhegesztőjét, aki két fordulón keresztül állta Vitray Tamás kérdéseit . Egyébként tapasztalt versenyző volt, ez már a hetedik vetélkedő volt, amin elindult.
Az elsőt 1960-ban nyerte. Győzött már a Földön járó csillagok című tévévetélkedőben is. Most így vallott magáról:
“Gyerekkorom óta rajongom az irodalomért, a magyar vers egyenesen a szenvedélyem. Kilenc éve pedig a járműszerkezeti üzem könyvterjesztője vagyok, akinek ugyebár minden művet ismerni kell. …Büszke vagyok rá, hogy sikerült olyan módszert kialakítanom, amellyel házhoz, sőt géphez szállítjuk az irodalmat.
Az elmúlt hat évben 22 író, költő és 12 előadóművész járt az üzemünkben. Nem a művelődési házban, hanem a műhelyben műszakváltáskor! …Egyhetes balatoni szabadságom alatt végigolvastam Csehov és Gorkij drámáit…”

Fellegi Tamás az 1967/40. számban Epilógus a Tizenkét székhez című cikkében pedig többek között ezeket írta:
“Ezt a játékot is azzal az összeszokott együttessel kezdtük el – Vitray Tamás, Illés Tiborné – akikkel már évek óta dolgozunk együttesen az ilyen jellegű műsorokban. És ki ne felejtsem terveink első bírálóját, Horváth Ádámot sem, aki ennek a műsornak még címadó keresztapja is. Mikor először mondtam el elképzeléseimet a játék formájáról, meglehetősen nagy ellenérzés is akadt, mígnem vitáink során alakult ki a végleges forma és a cím alapján az, hogy a jelentkezőkből 12 versenyzőt hívunk meg a stúdióba. Úgy terveztük, hogy Dersi Tamást arra kérjük: írja meg a 12 tervezett forduló teljes anyagát.

Miután Morvay László sikerrel vette az első akadályt és úgy tűnt, hogy a második fordulón is sikerrel túl vagyunk, ez megnövelte felesőségünket; azonnal látnunk kellett pld, hogy az ťegy reprodukció egy regénycímŤ játék nem az igazi, sőt a filmmontázsból meghatározandó fogalom sem egyértelműen csak ismeretet, de némi látnoki képességet is követel, így hát hasonló fajsúlyú, de mégis más feladványokat kellett kitalálni. De ha egy kialakított sémából kettőt kiveszünk, akkor már a többi is vitássá lesz. Így aztán hétről hétre ültünk a láthatatlan, de azt hiszem, annál inkább hallhatóan kellemes és nagy tudású zsűrivel – Elbert Jánossal, Huszár Tiborral, Szabó Györggyel és a filmkérdések tudorával, Láng Róberttel – hogy kialakítsuk formáljuk, csiszoljuk a következő heti műsort. Ezután nemcsak a játékosok készültek hétről hétre, de mi is valamennyien bújtuk, tanulmányoztuk az orosz-szovjet irodalom és művészet, illetve történelem érdekes epizódjait. Valamennyien játékosokká lettünk…”

A Kisalföld írta 1967. október 1-jén (g.b.):
“…A tévé szakemberei szerint a Tizenkét szék lezárta a vetélkedők eddigi korszakát, és mintegy új iskolát nyitott. Hiszen nyilvánvalóvá lett, hogy a különféle vetélkedők nehézkessé váltak, a Tizenkét szék izgalmai után már nem tudnak sok újat, még többet adni…”

A Lityeraturnaja Gazeta című szovjet lap terjedelmes különtudósításban méltatta a Tizenkét szék című magyar televíziós vetélkedőt – írta a műsorújság 1967/42. száma.

Forrás:  http://www.tvarchivum.hu/?id=288058

 

 ————————————————————–

 

2009:  Búcsúzás az épülettől

 

2014:  Közmédia

 

2020:  Igy néz ki ma