Felsőerdősori iskolai találkozás – Dr. Strasser Tibor személyes weboldala

A Felsőerdősori általános iskolában 1953.-ban

kezdők 60 éves találkozója

2013. augusztus hó 30.

Megtörtént.

Tizennégyen jöttünk össze, hogy megemlékezzünk iskolába menetelünk első napjáról. 60 évvel ezelőtt, 1953. szeptember elsején, kedden, anyukák kíséretében léptünk be a Felsőerdősor utcai ált. isk. falai közé, majd a tanító néni (a C osztályban Gabi néni) felkérte a szülőket a tanterem elhagyására. Ezzel elkezdődött az alapfokú ismeretek elsajátításának nyolc esztendeje.

18:00 órára volt meghirdetve a találkozó, azzal, hogy a terem már 17.00 órától rendelkezésünkre áll. Szabó Gyuszi érkezett elsőnek, majd fokozatosan a többiek. Úgyhogy 18.00 órára már mindenki ott volt. Néhányan e-mailben előre jelezték, hogy ígéretük ellenére sem tudnak eljönni. Viszont kellemes meglepetés volt Székhelyi Jocó rövid látogatása Szegedről, hiszen ő nem jelezte részt vételét.

A társaság azonnal megtalálta a közös hangot. Úgy üdvözöltük egymást, mintha nem is telt volna el 60 év az első találkozásunk óta. Volt minden, ami az együttlétet kellemessé tette: emlékezés, anekdotázás, viccelődés, csipkelődés, stb. Szóval, felhőtlenül, felszabadult hangulatban telt az idő. Az est fénypontja, Serényi (Serif) Peti remek választású tortája volt.

A 20 szeletes hatalmas csoki tortából többen repetáztunk. Piszok jó íze volt, pedig nyírfacukorból készült, melynek fogyasztása önmagában nem vezet elhízáshoz, jótékony hatással van a fogakra, lúgosítja szervezetünket, nem kell inzulin a hasznosításhoz, gyorsítja az emésztési folyamatokat és segíti a kiválasztást. (ez volt a reklám helye) A cukrászda pontos címét Seriftől kell elkérni, mely állítólag – jelenleg – Budapest egyik legjobb, legmenőbb üzlete, és a 16. kerületben található.

21:00 óra után lassan elkezdtünk fogyni, a búcsúzkodásnál is látható, érezhető volt, hogy jól éreztük magunkat. Többen megjegyeztük, hogy kiváló „emberanyag”-nak adott alapképzést iskolánk, és annak tanítói, tanári kara. Erre nemcsak a bejárt életutak emlékeztettek, hanem az egymás iránti tisztelet, a jelenlegi közhangulatra jellemző (állandó) politizálás elmaradása. Úgy láttam, mindenki elégedetten távozott. Amiért külön köszönet a megjelenteknek.

Elekes István

————————————————————-

Tisztelt résztvevő volt Iskolatársaim!

Bar a deli iskolalatogatas rendkivüli izgalmait Pintyö ur kihagyta a beszamolóbó – de sebaj – -a videok amatör szinten jók, dokumentativ szinten szuper lett, már töltődik a Google Browserra-igy azt mindenki megkapja, -a fotókat meg egy kicsit még polirozom örültem nem közvetlen osztalytarsaimnak is (Haraszti-Strasser-stb).Dehát ennyi idő után ez már egal.

Reméelem még látjuk egymást.

A videó! Fotók!

Georg Dr.Pater:

———————————————————————————————————————————-

2011

Szombaton, 2011. szeptember 03-án 17:00 órakor ismét látjuk egymást az iskola bejáratánál. Legyetek pontosak, mert az iskola jeenlegi igazgatónője fog fogadni, és végig vezetni az „intézményen”, és mivel nincs portaszolgálat, vagy ügyelet, ezért megérkezésünk után (mögöttünk) bezárja a suli kapuját.

Barátaim,

a Felsőerdősor utcai általános iskolából (1953-1961),

mint krónikás megpróbálom összefoglalni a 2011. szeptember 03.-i találkozót elsősorban azoknak, akik nem jöttek el, de azok számára is, akik megjelentek e jeles napon és alkalomból.

Az ötlet kb. egy éve született, amikor egy őszi napon hatan találkoztunk az (I-VIII.) C-ből egy Lövölde tér közeli étterembe. Gombosi Tamás az internet segítségével vette fel velünk (legalábbis velem) a kapcsolatot.

A hat megjelent (Gombosi, Mandl, Somfai, Leisen, Vertse és jómagam) nem csak saját életét mesélte el 1961- től, hanem a közös iskolás élményekről is szó esett, természetesen az egykori osztálytársak név szerinti említésével. Nem sokkal később a fércbukon megláttam Gombosi fényképes beszámolóját az Kölcsey érettségi találkozóról, méghozzá ugyanazokkal az arcokkal, akikről az étteremben beszélgettünk. (így utólag) Bevallom, ez egy kicsit bántott, hiszen a gimnáziumi osztály gyakorlatilag a Felsőerdősori C és B osztályból verbuválódott, és bizony sok ismerős arc, egykori barát tűnt fel a képeken. Ekkor erősödött meg bennem a gondolat: ezeket az embereket is jó lenne újra látni.

A szervezés Gombosi kezében volt, ill. maradt, hiszen az (elektronikus) elérhetőségek nála voltak.

Leisen Tóni és Vertse Muki is lelkesen kutatták az „elkallódott” osztálytársakat.

Néhány hónap tökölés után megszületett a találkozó dátuma: szeptember 03.

A helyszín megválasztásában Serény (Serif) Peti sietett a segítségünkre.

Ebben Mandl Jóska jeleskedett, amiért külön köszönet. Jómagam az iskolalátogatást szorgalmaztam, de kivitelezése, a kapcsolatfelvétel csak nem akart sikerülni.

Miután Serif kiváló érzékel megtalálta a suli közeli éttermet, az estbe nyúló délutáni találkozó valamennyi előfeltétele készen állt.

Öt óra után néhány perccel léptünk be a suli falai közé,

ahol a „Köszöntjük az első osztályosokat” felírat fogadott.

Lehet, hogy ennek hatására, de pillanatok alatt legalább 50 évet fiatalodtunk, hiszen kicsi, de lelkes csapatunk akkora hangzavart csinált, hogy a jelenlegi igazgató asszony csak a pedellus segítségével tudta csendre inteni társaságunkat.

Majd megtudtuk, hogy a Szív utcai lánysuli teljesen megszűnt.

Különböző átszervezések után Alma Mater-ünk jelenleg zenei általános iskolaként működik, és területileg (részben) a Szív utcai suli is hozzátartozik.

A legnagyobb változás a két suli közti rész beépítése volt. Azaz eltűnt, kivágták azt a szép nagy fát, ami alatt készültek ez első osztályképek az 50-es évek közepén.

Sőt, az emeleten egy ”sóhajok hídja” jellegű átjárót is építettek a két iskolaépület közé.