Tisztelt Budai Központi Kerületi Bíróság!
5.B. XI. 1299/2007 sz.a.
K. Z. vádlottal szembeni eljárásban kézbesítésre került a 15. sorsz. alatti ítélet,
amely vonatkozásban szükséges, hogy egyrészt kiegészítésre kerüljön mindazzal az ítélet szóbeli indoklásakor elhangzott és az ítélkezéssel kapcsolatosan jelentőséggel bíró előadásokkal, amely az írásbeli ítéletben nem került rögzítésre, másrészt szükséges olyan iratellenes és egymással ellentmondó tényállásrészek előadása, amelyek tisztázása feltétlenül szükséges.
Az ítélet kihirdetésekor K. Z.-né vonatkozásában elhangzott, hogy korábban 5 férje és számtalan partnerkapcsolata volt, valamint, hogy a feljelentésére pénzéhsége és a médiafigyelem vezérelte, illetve, hogy férjével korábban “ németországi turnén volt”.
Ez utóbbi elhangzott kitétel minden alapot nélkülöző volt, a németországi "turné" csípős megjegyzése volt a bíróságnak, mivel nem vette figyelembe azt a tényt hogy Németországban dolgozott a férje, adót-biztosítást fizetett, szült egy halott gyereket, kettő élőt később.
Az indoklás során negatív éllel elhangzott az megjegyzés, miszerint 5 férje és számtalan férfi kapcsolata volt, ez úgy tűnt akkor, hogy 5 férj bűn, pedig a sértett a maga részéről büszke arra, hogy 5 alkalommal is volt olyan kapcsolata, ahol feleségül kérték, nem ágyasnak kellett. Az azonban minden alapot nélkülöző is ki tudja milyen szerepet játszó volt a döntéshozatalnál, hogy számtalan férfi kapcsolat lett volna, hogy ezt mire alapozta a bíróság nem tudni, de, hogy téves irányba befolyásolta, ez összességében megállapítható.
Nem tudható, honnan vette vagy tudott erről a valótlan tényről a tanács elnöke?
Ezen sértett vonatkozásában a szavahihetőségét tekintve komoly jelentőséget tulajdonított az erotikus felvétellel kapcsolatosan általa előadottak.
Ezzel kapcsolatosan azonban tényként állapítható meg, hogy a vádlott szervezte és vett fel a film elkésztésért jövedelmet, fel sem merülhet, hogy ezzel magát árulta volna a sértett, aki bizonyította azt a bíróságnak a filmből kimerevített fotóval, hogy a felvételre a vádlott vette rá.
A sértett egyébként az első tárgyalástól fogva elismerte, hogy ő szerepel a filmen melyre férje, a vádlott vette rá.
Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy irracionális az érvelés a fertőződés lehetséges arányára, miszerint hazánkban a regisztrált HIV fertőzöttek száma ugyan még a látenciát figyelembe véve is nagyon alacsony /szerencsére/ de mi így hárman (a vádlott és a 2 sértett) mégis összejöttek.
3 ember a pár ezer fertőzöttből egymásra talál a 10 milliós tömegben?
A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy nyereség vágyból írtam a könyvet, és az ezzel kapcsolatos jelentettem fel a vádlottat.
K.Z.-né sértett azonban 2006-ban jelentette fel a vádlottat, viszont csak 2007 szeptemberében kérte fel a kiadó, hogy írja meg december elejéig a könyvet.
A Kiadó egyébként tudomásom szerint körültekintően járt el, a könyvet aláíratta a vádlottal laponként, azzal hogy az abban foglaltakkal egyetért, sőt írt hozzá elő és utószót ellenérték fejében persze nem ingyen.
A bíróság azon szóbeli előadásával kapcsolatosan, – miszerint “Teréz anyának tartja magát a sértett” – félreértés lehet, amely csak abból adódhat, hogy valószínűleg vagy a könyve elolvasása tette ismerté számára, vagy megjegyezte a tanúvallomásának azon részét melyben elmesélte a sértett, hogy K.Z. azzal zsarolta, hogy teljesítse szexuális igényeit, így mint egy Teréz anya jót tehet a többi nőért mert nem fertőzi meg őket.
A bíróság az irásbafoglalt ítéletben rögzíti, hogy arra vonatkozóan nem merült fel adat, hogy az érintettek esetében kiszűrésük időpontjában megtörténtek-e azok a (az egyébként kötelező) vizsgálatok, melyek a kontaktok felderítésére irányul.
K Z.-né sértett azonban előadta, hogy a rendelőben a HIV-pozitiv állapotának megismerésekor előadta, hogy a vádlottól l kapta a fertőzést, de a Mária utcában közölték vele, hogy semmilyen papírt vagy nyomát nem találják a vádlottnak és betegségének.
Az ítélet azt helyesen rögzíti, hogy a bírói ítélethez teljes bizonyosság szükséges. A bűntett elkövetésének a lehetősége, de még a valószínűsége is kevés, a bűnösség megállapításához teljes jogi bizonyosság kell, ami ebben az ügyben hiányzik.
Jelen ügyben azonban a két sértet előadása teljesen figyelmen kívül lett hagyva és az sem került figyelembe vételre, hogy mind a kettőjüknek az összes előző kapcsolata negatív, mindkettő sértet büntetlen előéletű, adott egy hangfelvétel ahol K.Z. hazugságra, hamis tanúvallomásra kéri fel feleségét.
A bíróság meg nem cáfoltnak tekintette, azon vádlotti előadást, hogy mindkét sértettet kapcsolatuk kezdetén tájékoztatta a fertőzöttségéről és megfelelően védekezett.
B. G. sértett meghallatásából kiderült, hogy fertőzése lehetőségéről semmilyen tudomása nem volt addig, míg 2006 februárjában nőgyógyászati problémája adódott újabb és újabb vizsgálatokra küldtek, egy több hónapos procedúra vette kezdetét, hogy kiderítsék, mi okozza ezeket a folyton felbukkanó vagy újra visszatérő betegségeket és 2006 júniusban kapta kézhez a leletet, miszerint HIV-pozitív .
Amennyiben a vádlotti előadás igaz lett volna, nyilvánvalóan az akkor a húszas évei elején járó sértett a kapcsolatuk alatt is már vizsgáltatta volna magát, nem pedig csak a kapcsolat megszűnését követően évekkel később a vádlott fertőzöttségének megismerése után.
Mindezt a Bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta, a szóbeli indoklás során mintegy ideggyengének nevezve a sértettet.
Az ítélet azt rögzítette, hogy K. Z.-né S. K.-val, hogy HIV fertőzött lett, a fél máját ki kellett iktatni, a fertőzést a férjétől kapta, aki azonban fertőzött mivoltát vele csak 2003-ban közölte.
Ez az állítás azonban nem pontos a vádlott a sértettel csak 2004-ben közölte vele, hogy fertőzött nem pedig 2003-ban.
Az indoklás azt állapítja meg tényként, hogy B. G. sértettel 2001. decemberében egy városligeti séta alkalmával közölte, hogy HIV pozitív. A szexuális együttlétük során minden alkalommal a vádlott óvszert használt. Ezt azonban tényként megállapítani nem lehet, e megállapítást cáfolja egyrészt a sértett előadása, valamint a már fentebb írtak szerinti sértetti magatartás a fertőzéssel kapcsolatos vizsgálattal kapcsolatosan.
Az ítélet azt is rögzíti, hogy B. G.nek a büntetőeljárásban való részvételére és a feljelentés megtételére K. Z.néval való beszélgetését követően került sor, aki nevezettet személyesen felkereste. Azt azonban nem hozza összefüggésbe, hogy ezt megelőzően K.-né tájékoztatásával szinte egyidejűleg került csak B. G. abba a helyzetbe, hogy a fertőzésveszélyről és a fertőzés megtörténtjéről tudomást szerzett, holott ezek összefüggése bizonyított.
A vádlott valóban 2002-ben ismerkedett meg K. Z.-né sértettel egy lakáshirdetés kapcsán, mivel lakással nem rendelkezett, ezért a sértett lakásába költözött.
Ez a lakás felújítása után október elején történt. Még a tényleges beköltözését megelőzően, miután kölcsönös szimpátia alakult ki a vádlott és a sértett között, megtörtént az első intim együttlét óvszer használata mellett. Ezt az előadásokból tényként nem lehet megállapítani, a sértetti előadás miatt állapota miatt nem volt szükséges, hogy teherbeesés miatt védekezzenek, fertőzésveszélyre pedig a sértett nem számított.
Az ítélet indoklása ezt követően tartalmazza, hogy 2002. -benn a lakás felújítását követően költözött be a vádlott a sértett lakásába a Bp. -i út szám alá és rövid idő elteltével a vádlott és a sértett között élettársi kapcsolat alakult. 2002. év végén rendszeres volt az intim együttlét, míg majd 2003. év elején közölte K. Z. a sértettel, hogy – HIV fertőzött. A közlésre indította az a tény, hogy két héttel korábban egy szexuális együttlét során az óvszer elszakadt, amitől a vádlott nagyon megijedt.
Ez a megállapítás a vádlotti előadásként került rögzítésre és ebből megállapítható, hogy több héten keresztül úgy folytattak kapcsolatot, hogy a sértett semmiképpen nem tudta veszélyezettségét, amely önmagában a bűncselekmény elkövetése vonatkozásában komoly jelentőséggel bír és cáfolja, hogy a vádlott kapcsolatainak kezdetén bármilyen tájékoztatást adott volna állapotáról.
Minden alapot nélkülöző az a vélelem, hogy a vádlott felesége, a sértett a közlését eleinte nem hitte el és hiába kérte a vádlott sértettet, hogy menjen el vérvételre.
A sértett gyermekei felé is felelősséggel bíró személy, aki a veszélyezettség esetén azonnal lépést tett, de ezt csak a tényleges közléskor történhetett meg, az pedig évekkel később történt. Fenti állítás hogy a sértett, nem tulajdonított jelentőséget az állítólagos HIV fertőzésnek mint egy fiatal két gyerekes nő, hihetetlen és logikátlan.
A közlés a bíróság szerint még a házasságkötésük előtt megtörtént, azonban életszerűtlen, hogy egy nő házasságot kössön annak ellenére, hogy egy férfi közli vele, hogy HIV fertőzött.
A sértett nem tudva a veszélyezettséget, azért házasodott össze, mert azt érezte, hogy a vádlott belé szeretett és ezt a tényt a neki írt szerelmes versek igazolják a vádlott keze írásával.
B. K.né tanúkihallgatásával kapcsolatos értékelés különösebb jelentőséggel ugyan nem bírhat, olyan előadásokat tett a vádlott elvált feleségére amelyek erősen megkérdőjelezhetők, hiszen nyilvánvalóan olyan előadások nem hangozhattak el közte és a sértett között, amelyeket előadott, pl. a sértett életvitelére vonatkozóan.
Az az előadás pedig, hogy. B.-né számára feltűnt a vádlott feltűnő védekezése, hogy a vádlott mennyire vigyáz rá és ezt is szóvá tette és lényegében ezt követően került sor a vádlott részéről betegsége közlésére teljesen téves kö9vetkeztetésre vezethetett. Egyrészt mert ebből megállapítható, hogy a kapcsolat kezdetén ebben az esetben sem mondta meg a vádlott a fertőzöttségét, másrészt két – vele kapcsolatba került személynek, a sértetteknek – tudván már a fertőződését és ennek következményét jelen eljárást, nyilván a lehetőségei szerint védekezett már.
Az ítélet indoklása az általa kialakított tényállás rögzítését követően az ítélet 4. oldal alján és az 5. oldal elején négy bekezdésben orvostudományi kérdésről értekezik.
Ennek során rögziti, hogy aA HIV (humán immun deficiencia vírus) vírus szexuális úton, fertőzött vér vagy vérkészítménnyel, ondóval, hüvelyváladékkal adható át más személynek. A szexuális úton való átadás kockázata a konkrét szexuális gyakorlattól függően változik.
A végbélen keresztüli közösülés jelenti a legnagyobb veszélyt. A HIV vírus cseppfertőzéssel, vektorokkal vagy általános nem szexuális érintkezéssel kapcsolatos átvitelét nem lehetett kimutatni.HIV vírussal fertőzött személy nem minden aktív védekezés nélküli közösülése során alakul ki a szexuális partnerben szükségszerűen HIV fertőzés.
Fentírtak megfelelnek a valóságnak továbbiakban írtak azonban megkérdőjelezhetők, mivel az ítélet azt rögzíti, hogy hosszabb ideig tartó aktív, védekezés nélküli szexuális közösülést követően alakul csak ki HIV fertőzés. Az azonban ugyanis nem kizárt, hogy akár egy eset után is kialakulhat a fertőzés.
Ha azonban igaz a Bíróság megállapítása, hogy hosszabb ideig tartó aktív, védekezés nélküli szexuális közösülést követően alakul csak ki HIV fertőzés, akkor pl. K. Z.-né sértett 2002 előtt a rövid ideig tartó rendszertelen nemi élete alatt nem kaphatta el ezek szerint a vírust, csak a K. Z.-től, aki elvett így hosszabb ideig tartó aktív nemi életet éltek és a sértetti előadás szerint védekezés nélküli. Az ítéleti tényállás szerint nem minden kondom használata előzi meg a HIV fertőzést. Ha pedig ez így igaz, akkor egyértelmű, hogy amennyiben egy fertőzött személy úgy létesít szexuális kapcsolatot, hogy partnerével nem közli a veszélyezettséget és ezáltal a partner nem dönthet a kapcsolat emiatt történő elutasításáról, akkor mindenképpen fennállhat a bűncselekmény kísérlete, amely a vádlott részéről a fentebb kifejtettek alapján megtörtént, hiszen a HIV fertőzés súlyos egészségromlást jelent.
Az ítélet szerint a vádlott 2000. augusztusában kapott egy telefont volt élettársától S. K.-tól, aki közölte, hogy volt barátja a László Kórházban elhalálozott AIDS betegségben és az ő véreredménye pozitív lett, azaz HIV antitest hordozó. Ezt követően ment el a vádlott vérvételre, amely szintén pozitív eredménnyel zárult. Ez utóbbi azonban csak vélelem annak sincs nyoma, hogy legelőször mikor járt a Mária utcába, így rendszeresen sem járhatott.
A vádlott állítása szerint 2000. szeptembere után rendszeres kontrollra járt a Mária utcába, amikor is a következő nyáron közölték vele, hogy jelenleg még orvosi beavatkozásra, vizsgálatokra vagy egyébre nincsen szükség.
A vádlott mindkét sértett vonatkozásában állította, hogy védekezett, amelyet a sértettek cáfoltak,
K.né még azt is előadta, hogy nála nem kellett óvintézkedés, mert 1992. januárja óta a sértet el van kötve így a terhesség ki volt zárva.
K. Z. vádlott feleségének korábbi magánéletéről, házasságairól és férfi kapcsolatairól tulajdonképpen nevezettől szerzett tudomást Ez azonban ugyancsak életszerűtlen, valótlan előadás, hiteltelen, hogy egy szerelmes 43 éves feleség a férjének K. Z.-nak azt meséli magánéletéről és férfiakról, hogy feslett volt és prostituált, így akarva őt megtartani?
A vádlott azt adta elő továbbá, hogy házasságuk időközben véglegesen akkor romlott meg, amikor ö megismerkedett B. J.-tal és lényegében B. J.-ól szerzett tudomást, hogy volt felesége B. J.-ét több ízben zaklatta telefonokkal, SMS-ekkel, sőt volt rá példa, hogy személyesen is felkereste és tett olyan kijelentést, hogy bármi áron, de a férjét visszaszerzi.
A valóság azonban az B. J. jött személyesen az i. útra megbizonyosodni arról, hogy K. Z., – aki akkor már az élettársa – tényleg csalja őt a volt feleségével, J.-vel melyről meg is győződött a mobilban található Z. által küldött erotikus sms-ek alapján. B. J. dec.3-i tárgyaláson kijelentette, hogy ő kereste meg személyesen a sértettet, ahol a kiskorú fia is jelen volt.
Előadta továbbá a vádlott, hogy 2006. nyarán hívta el felesége egy a városligeti étteremben való beszélgetésre, amikor is a beszélgetés tartalmát magnetofonszalagra rögzítette. A beszélgetés során arra kérte a feleségét, hogy ne tegyen feljelentést, illetőleg a már előterjesztett feljelentését vonja vissza, tekintettel azonban arra, hogy a sértett a történetből könyvet kívánt írni – állítása szerint ezért volt szükség a randevúra és a provokatív tartalmú beszélgetésre, valamint annak rögzítésére.
A valóság azonban az, hogy K. Z. hívta J.-ét, a volt feleségét a Széchenyi fürdőbe egy szexuális randevúra ahol egyúttal hamis tanúvallomásra akarta felkérni. Ennek megfelelően nem a sértettnek volt szüksége a randevúra és a “ provokatív” tartalmúnak nevezett beszélgetés szövege értékelhető az eljárásban.
Az ítéletben írtak szerint K.Z.-né sértett vallomásában előadta, hogy férje 2004. december első napjaiban közölte, hogy HIV fertőzött és ő fertőzte meg a sértettet a HIV vírussal, hogy ezzel örökre magához kösse, miután pedig ezt a vádlottnak nem hitte el, elment egy anonim szűrésre, amikor tévedésként szerepel az, hogy anonim szűrésre ment a sértett, mert személyi igazolvánnyal igazoltan kérte a szűrést K.-né.
Az is jelentős elírás, hogy ami Cs. A. tanúvallomására vonatkozik, hogy 2000 évben közölte a vádlott, hogy fertőzött és engem is megfertőződött, hiszen akkor még nem is ismertük egymást.
Ezt nyilván már akkor tette, amikor feleségével már közölte azt, hogy fertőzött.
A felesége meglepődése, pedig természetes volt, fel sem tételezte, hogy a fertőzésükről mások előtt említést tesz. Ezt támasztja alá Cs. A. barátnője, K. I. vallomása is.
B. Z. tanú vallomása szerint italozást alkalomkor közölte a vádlott elkeseredetten, hogy ő HIV fertőzött és bár vallomásában végül nem állította határozottan, hogy a vádlott azt a kijelentést tette volna, hogy meg fog fertőzni nőket, de határozottan nem állította azt sem, hogy ilyen nem hangzott volna el.
A bíróság ítéletében egyik sértettek vallomását sem fogadta el.
Tette ezt azért, mert álláspontja szerint a sértettek vallomása ellentétben áll az ügyben felmerült egyéb bizonyítékokkal, elsősorban S. K. és B. J. tanúk vallomásával, melyekkel kapcsolatban a bíróság úgy értékelte, hogy ez utóbbi tanúk vallomása objektív, tárgyilagos, szavahihetőségükhöz semmilyen vonatkozásban kétség nem merülhet fel.
Nevezett tanuk azonban olyan tanúvallomást nem is tudtak tenni, amely a vád tárgyává tett magatartással kapcsolatosan sértettek vonatkozásában közvetlen előadás lenne, a fentebb pedig már a két személlyel kapcsolatosan megismételni nem kívánjuk, csak kiegészítjük azzal, hogy a két tanú semmiképpen nem lehet objektív, hiszen egyikkőjüktől kapta el a vádlott a betegséget, másikuk pedig az eljárás során volt az élettársa a vádlottnak. Mindezeknek értékelése azonban az ítélet indoklásából kitűnően nem történt meg., mintahogy az is, hogy nevezettek 2006-ban tett vallomásának össze hasonlítása sem történt meg a szavahihetőségük vonatkozásában
A Bíróság álláspontja az volt, hogy K.-né azért tette a feljelentést, mert férjét már nem tudta visszaszerezni és lényegében ezért is volt a “provokatív” beszélgetés a magnófelvételkor, amelyből a Bíróság azt szűrte le, hogy a vádlott vissza akarta vonatni a feljelentést, amely beszélgetést egyébként a sértett” irányított. A tény azonban az, amit ezzel kapcsolatosan már fentebb rögzítve lett, a vádlott kezdeményezte a beszélgetést, a sértett pedig az ott elhangzottak bizonyítására készítette a felvételt.
A felek egyébként 2005-ben váltak el, így nem akarhatta már a sértett visszaszerezni férjét, tehát nem lehet féltékeny sem, mivel előző években a vádlott többször megcsalta, megverte, anyagilag tönkretette. Azért jelentette fel a férjét, mert akár más, akár Bata Judit potenciális veszélyben volt, mint a férje élettársa.
Az a tény, hogy K. Z.-né sértett 2006. július 7-én tett feljelentést volt férje ellen, azt bizonyítja, hogy semmilyen reális lehetőséget nem látott a férje visszaszerzésére, így nevezettnek ezt a lépését döntően a féltékenység motiválta. A sértett nem tudta elfogadni, hogy férje a nála jóval fiatalabb B. J.-vel létesített élettársi kapcsolatot. Lényegében ezért került sor a városligeti beszélgetésre, amelyet a sértett provokált a volt férjével és amelyre készült egy előre vásárolt kazettával. Az arra felvett beszélgetés szövegéből kizárólag azt lehet megállapítani, hogy K. Z. megpróbálta feleségét rávenni a feljelentés visszavonására. Megállapítható továbbá, hogy a beszélgetés tartalma a sértett részéről irányított.
Az ítélet kihirdetésénél történtek, a sértettek személyét érintő minden alapot nélkülöző szubjektív kijelentések – amelyek már az írásba foglalásnál kimaradtak – megkérdőjelezik az írásbeli ítéletben részletezett mérlegelés objektivitását
Az az általánosság szintjén megfogalmazott, – az ítélet 10. oldal utolsó harmadában – írt rész rámutat arra, hogy fel sem merül a Bíróságban annak vizsgálata, hogy amennyiben mérlegeléssel nem tudná megállapítani a tudomány mai állása mellett egzakt módon megállapíthatatlan a kapcsoltrendszer, azaz, hogy valóban a vádlottól fertőződőt meg a két sértett, a rendelkezésre álló bizonyítékok mellett annak vizsgálata lett volna feltétlenül szükséges lett, hogy fennáll e legalább a bűncselekmény kísérletének megállapíthatósága, hiszen fertőzötten úgy kapcsolatot létesíteni, hogy a másik fél megfelelő tájékoztatása nem történik meg, legalább a kísérlet bekövetkeztét jelenti.
K. Z.-né sértett vonatkozásában pedig maga az ítélet állapítja meg, hogy kapcsolatot követően csak később adott tájékoztatást a vádlott saját előadása szerint, ami egyébként a sértettek előadásával homlokegyenest ellentétes, hiszen a sértettek életszerű előadás az, hogy egyikkőjüket egyáltalán nem tájékoztatta, másikukat, a feleségét pedig csak kapcsolatuk kezdete után évekkel.
Mindezen körülmények egyértelműen alátámasztják, hogy az elsőfokú Bíróság a tényállást szubjektív okokra is visszavezethetően tévesen és iratellenesen állapította meg, így a vádlott bűnösségét nem megállapító döntés nem helyes és ezért fentiek figyelembevételével kérjük a t. másodfokú Bíróság objektív döntését.
Tisztelettel:
K. Z.- né és társa
sértették
képv.:
Dr. Strasser Tibor ügyvéd
