Trianon

a trianon szetszed

 

 

 

A párizsbékekonferencia és Magyarország,19191920

Igazságot    Trianonnak

 

a trianon

Tárgyi emlékek

Már Trianon előtt    megpecsételődött a sorsunk?

———————————————————-

Apponyi   Albert   beszéde

Szónok a pulpituson

Ötször jelölték Nobel békedíjra

 Apponyi film

Trianon nagyasszonyai

Bosszúból büntettek minket?

A párizsi magyar békedelegáció naplói

A szerződés   aláírói:

Benárd   Ágost

és

Drasche-Lázár Alfréd

 

Amit tudni kell?   –  16 tény

 Elkerülhetetlen volt Trianon?

a békeszerződésről

öt     tévhit

Trianon    kutatás

TrianonMi történt és  Miért?

 

Trianon nem csupán az első világháború következménye

 

Trianon szindróma  (2006dfilm)

trianon95

 

A híres trianoni    vörös térkép

A Trianon szindróma a magyar plakátokon

Trianon 100

Megemlékezés   országszerte

Hogyan alakitotta a döntés a kulturális életet

 

Tizezer régi  fotó kerül fel az OSZK oldalára   100-évforduló alkalmából

————————————————————

Trianon egy amerikai szakértő szemével

Az alábbi írás 1938 nyarán keletkezett, mely bizonyítja, hogy Trianonban
Trianonban Magyarországot az akkor érvényes nemzetközi jog figyelmen kívül hagyásával.

 Hamis vádak alapján, hatalmi érdekek érvényesítése miatt tették tönkre.

 Titkos Megegyezések  az I Világháború előtt  (részlet egy angolnyelvű könyvből)

Azt már korábban kimutattuk, hogy Franciaország és Oroszország
tervett szőttek és kiprovokálták a Világháborút (1) és Szerbiát
eszközként használták, hogy olyan  felételt teremtsen amely
elkerülhetetlenné teszi a háborút. A kétség árnyéka nélkül
bizonyitott, hogy Franciaország és Oroszország voltak az aktuális
agresszorok és hogy Anglia bátoritotta őket tervükben, hogy Európát
egy öngyilkos háborúba sodorják. A bizonyiték egyértelmű és meggyőző,
hogy francia és orosz politikusok megvesztegetés és korrupció
segitségével félrevezették népüket és még az angol komány is csalással
és megtévesztéssel vezette népét arra, hogy a háborút válassza. Nincs
kétség afelől sem, hogy  az amerikai népet a háborúra rászedték azzal
a jelszóval, hogy “tegyük a világot biztonságossá a demokráciának”.
Megvizsgálva Európa történelmét, a hivatalos dokumentumokat,
felelős európai államférfiak állásfoglalásait és kijelentéseit –
mindez azt mutatta, hogy  a Világháború alapvető célkitűzése nem az
volt, hogy  “tegyük a világot biztonságossá a demokráciának”, hanem
Németország és Ausztria-Magyarország legyőzése, hogy gazdaságilag
megsebezzük őket és hogy tönkretegyük a Berlin-Bagdad vasútvonalat.
Most előrébb haladva további tényeket vizsgálunk meg melyek világossá
teszik, hogy  miként és kik tervezték Németország,
Ausztria-Magyarország és a Berlin-Bagdad vasútvonal tönkretételét.
1915 április 26.-án, alig nyolc hónappal a a Világháburú kitörése
után,  egy titkos konferencia volt Londonban, melyet Anglia
szövetségeseink képviselői vettek részt. Ezen a konferencán
Németország, Ausztria-Magyarország és Törökország területeit oztottál
fel Anglia szövetségesei között. (1)
US szenátor Nye 1936 január 13.-án szenátusi beszédében sok
értékes információt tárt fel a londoni titkos egyezményről (2), és
elmondta, hogy Page római követ jelentett az USA
külügyminisztériumának arról, hogy 1915 április 30.-án  Anglia,
Franciaország és Oroszország  Olaszországnak ígérte “Ausztria
területének egy nagy részét”, amit Szerbia magának igényelt. Ennek ára
az volt, hogy Olaszország lépjen be a világháborúba Anglia,
Franciaország és Oroszország oldalán. Ezután remélhetőleg Roumania is
csatlakozni fog Angliához és szöveségeseihez  a háborúban.
Page követ azt is jelentette az US Külügyminisztériumának, hogy
Oroszországnak a Dardaneállákat igérték, feltéve, hogy nem fog
különbékét kötni.
Nye szenátor több mint elégséges  bizonyitékkal szolgált arra
nézve, hogy az US Külügyminisztériumának teljes információja volt a
londoni konferenciáról jóval azelőtt, mielőtt az USA belépett a
Világháborúba.  Ezért hivatalos tudomásunk van arról a tényről, hogy a
világháborút nem azért harcolták, hogy  “tegyük a világot
biztonságossá a demokráciának”. Más szavakkal: nemcsak Európa népeit,
hanem Amerika népét is megcsalták,  becsapták, félrevezették és
lelketlenül elárulták.
Valaki Angliában Lloyd George miniszterelnöktől ilyesmit kérdezett:
“Miniszterelnök Úr, angol anyák milliói küldik fiaikat, angol
asszonyok küldik férjeiket ebbe a mészárló háborúba, és milliónyi
angol kedvesnek vérzik a szíve a világháború kegyetlensége miatt. A jó
angol anyáknak, hitveseknek és kedveseknek vérzik a szíve, Angliának
vérzik a szíve. Nekünk azt monják, hogy a Világháborút azért
harcolják, hogy  a világ biztos helye legyen a demokráciának. Egy
asszonyi szív képtelen megérteni, hogy miért szükséges a világot
benépesitő népeket kiírtani melyet a “demokrácia számára akarnak
biztonságos hellyé tenni”. Vajon “demokrácia” nem egy humán
intézmény?,   vajon “demokrácia”  nem az emberiség  javára,
prosperitására és boldulására van- e? Vajon milyen jó célt tud a
“demokrácia” szolgálni, ha az emberiséget kiírtották? Vajon miféle
lehetséges jót tud a “demokrácia” szolgálni demokraták nélkül?
Miniszterelönk Úr! lenne olyan szíves elmagyarázni Anglia népének,
hogy ez hárború miért van?”.
Ez jó kérdés volt, mert Lloyd George 1917 tavaszán összehívta az
angol kormányt és felszólitotta Lord Balfourt, a külügyminisztert,
hogy adjon egy hivatalos válasz arra, hogy miért van ez a háború.
Lloyd George azt mondogatta az angol népnek hogy ő “felkasztja a német
császárt”. Nem kétséges, hogy ő maga is tudni akarta, hogy  miért
szerette volna, hogy a német császár “lógjon”. Lord Balfour a
háborúnak valóságos okait adta, azonban, ezeket Lloyd George nem tette
politikai kirakatába. Balfour ezt mondta:
“Véleményem szerint ezt a háborút elég pontosan úgy írták le, mint
amely Némeország világuralma ellen van”…majd hozzátette: “De úgy
gondolom, hogy  Németország nem akarja a világuralmat egyszerre és
minden irányba megszerezni”, s hogy: “Kétségtelenül a Török Birodalom
gyakorlati megsemmisise  egyike azoknak a céloknak amit elkivánunk
érni”.
Emlékeznünk kell itt arra, hogy a Berlin-Bagdad vasútvonal
Törökországon át volt tervezve. Ennek lerombolása miatt Törökországot
is le kellett rombolni. S mivel ez a vasútvonal Ausztria-Magyarorságon
át futott volna, ezeket az országokat is le kellett rombolni – amint
Balfour  mondta kollegáinak.
Lord Balfour titkos jelentésének egy pédánya az US
Külügyminisztériumában van 1917 május 18. óta a 763.72/5/51623 1/2  szám
alatt. Ezt a titkos dokumentumot elrejtették az amerikai nép elől,
melynek pedig tulajdona. Nekünk kellett a háború költségeit viselni,
vérezni és meghalni egy olyan háborúban melyben sem személyi sem
nemzeti érdekünk sohasem volt. A mi washingtoni hivatalnokaink torkuk
szakadtából orditozták, hogy fegyvert ragadva rohannunk kell
Franciaországba, hogy a világot a “demokrácia” számára biztonságos
hellyé tegyük.
“Az International News Service” megszerezte Balfour titkos
jelentését és 1937 november 17.-én több amerikai újságban közölték. Ez
a hivatalos  dokument azt mutatja, hogy Anglia leült szövetségeseivel
és egy tollvonással feldarabolta más népek országait – régi országokat
és birodalmakat, és felosztotta őket  amint tolvajok és rablók osztják
fel a zsákmányt, és ugyanakkor azt mondják népüknek az amerikai
újságokon át, hogy ugyanazok az oszágok melyek 1914-ben a nemzetközi
tolvajlások és lopások legalján álltak, most elvannak foglalva az
“európai demokrácia megmentésével”és hogy mi rohanjunk ezeknek
segítségére.

                            a trianon2

   A Balfour titkos jelentés  egybek között feltárja a következőket:

   1. “Olaszországnak ígérték az Ausztriával határos, olaszok által
túlsúlyban lakott részeket, és  Dalmáciának  Ausztria Földközi-tengeri
partvidékét tengerészeti bázisnak.

   2. “Roumániának ígérték Magyarország nagy Transzilván provinciáját
(Magyarország New England-ját), egy részt Szerbiának, hogy ‘kijárása’
legyen az Adriára.

   3. “Serbiának (most Jugoszlávia) ígérték az oszrák-magyar Bosznia
és Hercegovina provinciákat is,  hogy ‘kijárata’ legyen az Adriára.

   4.   “Franciaország visszakapja korábbi provinciáját
Elszász-Lotharingiát. Anglia úgy értelmezte, hogy így megfosztják
Németországot Lotharingia gazdag vasérclelő helyétől, annak ellenére,
hogy Franciaország kész enélkül is elfogadni egy ‘becsületes békét’,

   5.   “Tervek készülnek, hogy biztositsák Lengyelország
függetlenségét, valamint hogy Német és Osztrák területdarabokat
kapjon, s ezáltal megelőzzék osztrák sereg küldését a németek
segitségére.
6.   “A Szövetségesek elhatározták, hogy egy új nemzetet
teremtenek Bohémiából  osztrák területekkel. Ez végül is
Csehszlovákiát szülte meg.

   A Szövetségesek szintén megígérték a “Török Birodalom gyakorlati
megsemmisitését” területének nagymérvű elcsatolása révén. Balfour
egyszerűen kijelentette, hogy Britania nem a demokráciáért harcol,
vagy hogy a világot “biztonságossá tegye a demokráciának”, sem nem
azért, hogy “véget vessen minden háborúnak”, hanem főleg azért, hogy
megszabaduljon hatalmas kereskedelmi riválisától Németországtól.
Ezeknek az igéreteknek  egy fő célja volt, amint Balfour körvonalazta,
hogy tönkretegye a német kereskedelmi ütőeret Berlintől Bagdadig,
nevezetesen a Berlin-Bagdad vasútvonalat.
“Ez a dokument” – írta a “Chichago Herald and Examiner”,
“biznyítja, hogy a Versailles-i Szerződések valójában nem
békeszerződések voltak, hanem a háború zsákmányának ratifikálása,
felosztva a Szövetségesek által már előzetesen, a háború befejezése
előtt két teljes évvel  1917 tavaszán tett titkos paktum szerint.
Versailles-ben a Szövetséges diplomaták csupán “gumibélyegzővel látták
el” a nyilvánosság előtt azt amit egymásnak titkon évekkel előbb megígértek.

   Az alábbi nehány idézet Balfour titkos jelentéséből van. Emlékezni
kell, hogy ezt a jelentést Balfour akkor tette, amikor Anglia,
Franciaország és Oroszország arra kérte Amerikát, hogy lépjen be a
háborúba az ő oldalukon, hogy “a világ biztonságos helye legyen a
demokráciának” és hogy “véget vessünk minden háborúnak”.

Ezt mondja Balfour titkos jelentésében:
“Szerződést kötöttünk Olaszországgal, Roumániával és Szerbiával
amely Ausztria területét érinti.
“Olaszország, mely belépett a háborúba áprilisban, azt hiszem
1915-ben, nagyra nyitotta száját;  ami olasz szokás, és megszerezte a
Szövetségesek ígéretét nemcsak az olasz területi igények
teljesitésére, hogy a határai mellett levő olasz származású, olaszul
beszélő és olasz kultúrájú népeket megkapja, hanem Dalmácia részeit is
kérte, amely sem etnológiailag sem semmi más valós ok alapján nem
tekinthetők Olaszország természetes részének.
“Szerbiának  Boszniát és Hercegovinát ígértük (Ausztria területe)
és kijáratot az Adriai tengerre.
“Roumániának azt ígértük, ha csatlakozik, átadjuk Roumániának
Magyarország egy részét amely túlnyomólag  román fajilag és nyelvileg.
Tagadhatatlan, hogy amikor átadjuk Magyarország romániai részét
Roumániának, nevezetesen Transzilvániát (amely sohasem volt a
románoké) ezzel széttörtjük a történelmi Magyarországot.
Ez a történelmi Magyar Királyságot érinti”.

   Balfour ezután Bohémiát tárgyalta. Ő már eddig is a Magyar
Királyságnak több mint felét ígérte Szerbiának és Roumániának; de ő
még további részt akart kihasítani és Bohémiához adni. Igy szólt:
“Ha minden jelentés igaz, Bohémia gyűlöli a Német civilizációt.
Valamiféle autonómiát kell adni Bohémiának az Osztrák Birodalom belül”.

   Más szavakkal, ha bizonyitani lehet, hogy a bohémiai nép “gyűlöli
a német civilizációt”, akkor egy szép szeletet kapnak a történelmi
Magyarországból. Ezzel kapcsolatban az kell állitani, hogy a bohémiai
(most cseh) nép nem gyűlölte a német civilizációt és egyáltalán nincs
bizonyiték arra, hogy valaha is gyűlölte volna. Csupán néhány vérszopó
állitotta férevezetően, akik maguk nem voltak a Bohémiai faj tagjai,
hogy a Bohém nép “gyűlölte a német civilizációt”. Továbbá, Bohémia
népe sohasem hatalmazott fel senkit, hogy reprezentálja őket mint a
német civilizáció gyűlölőit, mivel valószinüleg a legtöbbje beszélte a
német nyelvet és a német civilizáció része volt.  Annak sincs semmi
bizonyitéka sehol, hogy  Bohémia népe valaha is kérte volna Angliát,
hogy  vegyen el osztrák és magyar területet s adja azt Bohémiának. És
ha a bohémiai népnek meg lett volna a lehetősége, hogy  szavazzon
erről szabadon és az önjelölt vezetői molesztálása nélkül, akik nem
tagjai a bohémiai fajnak, akkor  a bohémiaiak túlnyomó többsége
azellen a nagyszabású rablás ellen szavazott volna, amelyet Balfour
jelzett titkos jelentésében. Mindez 1938 május 20.-án 6,45-kor délután
íródott és teljes bizalommal és hittel állitja, hogy ha a Bohémia
népnek megadatott volna ez a lehetőség elutasitották volna Ausztria és
Magyaroszág területének megcsonkitását.

   Pontosan megajzolt térképet sokszorositottak sokezer számban, mely
azt mutatta, hogy Németország, Ausztria, Magyarország és Törökország
miképpen lesz feldarabolva és a Szövetségesek közt szétosztva. Amikor
a háborúzás lelkülete alábbhagyott Németországban és
Ausztria-Magyarországon, szövetséges (Angol és Francia) repülők
berepültek Németország fölé és e térkép ezreit szórták a német népre,
felhíva figyelmüket arra, hogy országaik és szöveségeik országai
miként lesznek feldarabolva és szétosztva más országok között,
felhíva őket, hogy menjenek a fronra lőni az angol, francia és orosz
katonákat – vagy azoktól meglövetettni.(3)

   Így a németeket, osztrákokat, magyarokat és törököket Anglia és
Franciaország figyelmeztette, hogy harcoljanak országukért,
otthonaikért, asszonyaikért, gyermekeikért és tűzhelyeikért. Azok a
férfiak akik vonakodnak harcolni országukért, otthonukért,
asszonyaikért és gyermekekiért becstelenek. Lehet-e valami kétség
afelől, hogy az amerikai nép mit tenne, ha megtudná, hogy nehány
idegen hatalom azt tervezi, hogy felossza országunkat és szétosztaná
idegeneknek?  Az istentagadó kommunista Moszkva és ágensei nemrégen
már festettek egy “fekete csíkot” Amerikán át, s most állitólag
Trotskij elvtárs, aki Mexikóban időzik, egy amerikai inváziós terven
dolgozik. Amikor és ha ez az inváziós terv valóra válna, az amerikai
nép készen lesz feleletével, éppen úgy mint a németek, oszztrákok,
magyarok és törökök voltak amikor kihívást kapta, hogy megvédjék
országukat.
Sokan emlékeznek még arra, hogy amikor Anglia és szövetségesei
Németország, Magyarország, Ausztria és Törökország feldarabolását és
az elszakitott részek szövetségesei között való szétosztását
tervezték, amerikai újságok ragyogó címszó alatt részletezték, hogy
Németország miként akarja földarabolni a világot, és amerikai mozikban
olyan filmeket mutattak amelyekben  a német császár mint nagy, kövér
hentes volt ábrázolva amint  feltrancsírozza a világot és szétoszztja
fiai között. Mindez akkor történt amikor a londoni titkos jelentés az
USA külügyminisztériumban már iktatva volt!  Csoda-e, hogy Pierre
Renaudel, a Francia parlament tagja, keserűen kiáltott föl: “Szegény
ördögök, hiszen a háború nem gentlemen’s agreement!” És John H. Hylan,
New York város polgármestere egy kiadott állásfoglalásban azt mondta:
“Ez a gazdag ember háborúja és a szegény ember harca”. (4).

   A Világháború  egy jól fizető vállalkozás volt Angliának és
Franciaországnak és szimpatizánsainak. Ponsoby, az Angol parlament
tagja  könyvében azt állitja, hogy Anglia 1,415,929 négyzetmérfölnyi
területet kapott, ami csak kicsivel kevesebb mint az Egyesült Államok
fele. Franciaország területe 207,054 és 212,659 négyzetmérföld között
növekedett. Jugoszláinak, Roumániának és Csehoszlovákiának
Magyarország területének több mint kétharmadát  adták és Auszriának
egy nagy darabját. Mi, az amerikai nép mit kaptunk? Nos, 126,000
fiunkat ölték meg,  234,000 sebesült meg, vagy maradt nyomrék egész
életében; 60 billió dollárt költöttünk pénzünkből, 12 billió dollárt
kölcsönöztünk szövetségeseinknek, melyet hanyagolnak megadni;
gazdasági életünk struktúrája összeomlott; 13 millió amerikai férfi és
nő  munkanélküli; körülbelül az amerikai nép fele él közel a
szegénységi vonalhoz; és ha Ön történetesen elérte a 40.-ik életévét,
azt mondják, hogy ebben a leggazdagabb országban itt már kevés földi
haszna van! Mindezen áldozathozatal mellé egy nemes angol Lord
Northcliffe azt mondja, hogy mi, az amerikai nép egy repülőn utazunk
kínaiakkal!

   A nemes angol Lord és hozzá hasonlók lehet, hogy viccelnek velünk
és a kínai néppel, de mi tudjuk,hogy a kínai nép jóllhet szegény födi
javakban, de becsületes. Ez, sajnos azt kell mondanunk,  nem mondható
el azokról az emberekről és kormányokról melyek elárulták saját
népüket, félrevezették az amerikai népet, és leírhatatlan tragédiát
okoztak a szenvedő emberiségnek!

  Az ár amit fizettünk és még mindig fizetün a Világháburúba való
lépésünkért és részvételünkért nagyszerű kifejezést talál abban a kis
versben amit Florence E. Marshall írt verasekönyvébe, ezzel a címmel
‘A Csend Sárga”, s amit a “Nautilis Magazin” 1938 áprilisi száma
idézett a 9. oldalon:
“Egy csinos pennyt fizettünk a háborúért! Valljuk be becsületesen;
45,000,000,000 dollárt költöttünk. És mi kaptunk mindeért?
A depressziót!”

Balfour titkos jelentése bűnösnek bizonyítja Angliát, Oroszsországot,
Franciaországot és szövetségeseiket csalásban, félrevezetésben,
hamisításban és nagyarányú rablásban.
Anglia és Franciaország elárulta és elárulja az orosz népet abban,
hogy Anglia és Franciaország támogatja és fenntartja Oroszoszágban az
istentelen kommunista kormányt, melyet főleg nem-oroszok vezetnek.
Ezenfelül Franciaország és Anglia megtagadta és megtagadja
Oroszországak adni a Dardanellákat, ehelyett ezek bátoritják az orosz
nép  könyörtelen elnyomását és gyötrését idegenektől akiknek egyetlen
célja az, hogy annak kincseit elvadásszák amely az orosz népet illeti meg.

Az orosz kommunista rezsimet Anglia és Franciaország azért
támogatja, hogy ameddig az istentelen kommunista rezsim marad, senki
nem fogja kérni az orosz nép nvében  az egész évben nyitott tengeri
kikötőt melyre Oroszoszágnak szüksége van s amelyet birtokolnia
kellene. Azok a kormányok amelyek bűnösek árulásban, kettős játékban,
becsapásban és megtévesztésben levethetnék álarcaikat és nem neveznék
magukat keresztényeknek! Minden igaz keresztény jókat kíván az orosz
keresztényeknek és buzgón imádkozik, hogy megszabaduljanak a szadista
idegeneik uralmától akik elnyomják és gyötrik őket.
Tudott dolog, hogy “fantom tengeralattjárókat” melyek a Spanyol
polgárháorúval vannak kapcsolatban  legújabban terrorizálják a
Földközi tenger hajózását és angol tengerészeket küldenek a hideg
hullámsirba, orosz tengerészek üzemeltetik, akik Csehszolvák
útlevéllel rendelkeznek. Ezeket egy Görög hajóról látják el és ez
viszi őket szabadságolásukra egy Oránban levő titkos tengeralattjáró
bázisra, mely tudvalevően francia felségterület. Fontos megjegyezni
ezzel kapcsolatban, hogy  Oroszország, Csehszlovákia, Görögország és
Franciaország Anglia szövetségesei, s ennek ellenére titokban
együttműködnek a földközi-tengeri angol hajózás terrorizálásában és
határozottan azt terjesztik, hogy ezek a “fantom tengeralattjárók”
olasz vagy német  hajók.  Tovább érdemes megjegyezni ezzel
kapcsolatban, hogy amikor ez a nemzetközi árulás történt Leon Blum
volt a francia miniszterelnök és Sir Antony Eden volt Anglia
külügyminisztere, akiről azt mondják, hogy  sógora az orosz Külügyi
Komisszárnak Litvinovnak (Finkelstein). Az angol, francia, olasz és
német nép szerencséjére, ezek a “fantom tengeralattjárók” nem
robbantottak ki háborút. (5)

* “The Chicago Herald and Examiner,” November 14, 1937.
1 John Bass’s “The Peace Tangle,” p. 14; Birinyi’s “The Tragedy of
Hungary,” pp. 143-6.
2 Congressional Record, January 17, 1936, p. 557, et seq. [sic; no ref. in text]

3 “The Peace Tangle,” pp. 20-22.
4 “The Tragedy of Hungary,” pp. 147-153; U. S. Senate Document,
“Justice for Hungary,” No. 346, 1923, p. 17.
5 This Communistic Russian treachery was exposed by this writer in the
“Cleveland News,” June 15, 1938, and in the “Bridgeport,” June 17,
1938. Subsequent to that exposure, the Russian government indicated a
better international behavior and the French government closed the
French borders to the shipping of arms and ammunition to the Communist
forces in Spain.
A Szövetségesek bűnösök

A továbbiakban összegezzük a bizonyitékokat, az államjog
alkalmazását és kimondjuk ítéletünket. Ha emlékszik a fenti
evidenciákra, s hogy a függöny mögött  miként keverték a kártyákat
kelkiismeretlen politikusok és diplomaták, és hogyan vezettek félre
népeket megvesztegetett és korrupt újságok, akkor képes lesz
megérteni a napi híreket amint ezeket meglehetős pontossággal közlik
az újságok.  Tovább emlékezzen arra, hogy két jól meghatározható része
van az emberiségnek, nevezetesen az a csoport mely magában fglalja az
alkotókat és az épitőket, és az a csoport amelyben a piócák és a
paraziták vannak, és hogy e két csoport közti küzdelem olyan régi mint
Kain és Ábel története, azaz, hogy a piócák és a paraziták csak akkor
sikeresek ha megtudják vesztegetni a korrupt politikusokat,
diplomatákat az ujságtulajdonosokat és szerkesztőket; és hogy a két
csoport közti harc és küzdelem ott van a szomszédságában éppenúgy mint
a világban – ha ezeket szem előtt tartja akkor olyan lesz mint egy
professzor, aki a napi hírekből kiolvassa azokat a tényket melyeket
azok próbálnak elrejteni…

   Az előadott érvek kétségtelenül bizonyitják, hogy Anglia irígy
volt Németország ipari és gazdasági növekedésére és úgy vélte, hogy a
Berlin-Bagdad vasút külünösen ellentétes a maga pénzügyi és
kereskedelmi érdekeivel; hogy Oroszország a Dardnellákat akarta: egy
kijáratot a Fekete tengertől a Földközi tengerre; hogy Franciaország
elakarta venni Németországtól Elszász-Lotharingiát, hogy megbénitsa
Németország vasérc és szén utánpótlását, hogy összehangolt tervet
készitett Franciaország, Oroszország és Anglia Németország
megtámadására, hogy legyőzzék és megsemmisitsék a Berlin-Bagdad
vasútvonalat, hogy a “Pánszláv” mozgalmat Franciaország, Oroszország
és Anglia mintegy ügynökséget arra használta, hogy a Balkán országait
Németország és az Oszták-Magyar Monarchia ellen izgassa azzal a
speciális céllal és leplezetlen szándékkal, hogy a Balkán országai
háborút kezdjenek Ausztria-Magyarország ellen; hogy a francia kormány
tagjait politikusait és sajtóját megvesztegették orosz pénzzel, azzal
a szándékkal, hogy félrevezessék a francia népet és olyan francia
közvéleményt teremtsenek mely ellenséges Németország és
Ausztria-Magyarország iránt; hogy Szerbiát mintegy fészket Németország
és Ausztria-Magyarország ellenes agitációra használták; hogy a
szerbiai Fekete Kéz társaságot Franciaországból és Oroszországból
pénzelték és irányitották, hogy annak tagjai erőszakos
terrorcselekményeket hajtsanak végre Magyarország és Ausztria ellen;
hogy az Osztrák trónörököst és nejét a szerbiai Fekete Kéz társaság
tagjai gyilkoláták meg, akiket pénzeltek, képeztek,  pisztolyokkal és
gránátokkal fegyvereztek fel a szerbiai  hadsereg raktáraiból; hogy a
Szerb kormány, sőt a Szerb uralkodóház tagjai is tudtak az osztrák
tónörökös meggyilkolásának tervéről; és hogy az az
Ausztria-Magyarország elleni  merénylet magának a kettős monarchiának
a létét veszélyezteti.

a trianon1

   A dokumentek azt is bizonyitják továbbá, hogy közvetlenül az
osztrák tónörökös meggyilkolása uztán, az Osztrák-Magyar kormány,
követve a diplomácia útját, egy diplomáciai iratot küldött a Szerb
kormánynak, követelve, hogy az Ausztria- Magyarország ellen agitációt
szüntessék be, s hogy a gyilkosokat és kapcsolataikat fogják el,
állitsák bíróság elé és büntessék meg a szerb törvények szerint; hogy
a szerb kormányt Francia és Oroszország arra bíztatta,hogy ne
engedjenek; hogy Szerbia  egy késlekedő és ki-nem elégitő választ
küldött Ausztria-Magyarországnak és mielőtt ezt elküldte volna
elrendelte az egész Szerb hadsereg titkos mobilizálását
Ausztria-Magyarország ellen; hogy Magyarország megpróbálta elkerülni a
fenyegető konfliktust, de Frania és Oroszország magatartása miatt ez
nem sikerült; hogy Franciaország a háború mellett döntött és
Oroszország elrendelte hadserege és tengeri ereje mozgósitását
Ausztria- Magyarország és Németország ellen¸ és hogy nem maradt más út
Németoszág és Ausztria-Magyarország számára minthogy elrendeljék a
mobilizációt hadseregük és tengeri erejük számára.
Igaz, hogy először Ausztria-Magyarország deklarált háborút Szerbia
ellen és Németország Oroszország és Franciaország ellen; de az
éppenúgy igaz, hogy az adott körülmények között a nemzetközi jog
szabályai és elvei szerint joga és kötelessége volt ezt tenni.
Mellesleg, Ausztria-Magyarország és  Németország háború deklarálásáak
nem volt más érelme mintha azt mondták volna: “Tudjuk, hogy jöttök és
mi jeleztük, hogy mi megyünk, hogy találkozzunk veletek”. A Szerb
hadsereg már mozgásban volt Ausztria-Magyarország ellen, és az Orosz
haditengerészet és szárazföldi erő már mozgásban volt Németország és
Ausztria-Magyarország felé, ugyanakkor a Francia hadsereget már
mozgósitották és akcióra készen volt.
Ausztria-Magyarországnak és  Németországnak teljességgel joga
volt, s valóban kötelessége volt, hogy megmozduljon, méghozzá gyorsan
területének és népének védelmére. Nem kell ahoz diplomatának lenni,
hogy mgértsük: ez örökölt és elidegenithetetlen joga egy nemzetnek.
Ha, mondjuk, a hétköznapokban önt aki munkáját végzi, két-három
személy veszi körül, akik fenyegetően lépnek fel, és elég okot
szolgáltatnak arra, hogy megtámadják, személyét megsebesitik, s
kifosztják, akkor az teljesen renben van és jogos, hogy ön megfelelő
erőt alkalmazzon, hogy elháritsa a készülő támadást, még akkor is ha
meg kell verni, netán megölni támadóit önmaga és tulajona védelmében.
Ezt hívják önvédelmi és túlélési jognak. Nemzeteknek megvan ugyanez a
joga, melyet a nemzetközi jog deklarál. (1)

   “Mintegy utolsó lehetőség az államoknak majdnem minden kötelessége
alá van vetve  a fennmaradás jogának”
A Versailles-i Szerződések és a Trianon-i Szerődés kinyilvánitja,
hogy az agresszor a bűnös fél és hogy az agresszornak jóvátételt kell
fizetni azért a veszteségért és kárért amit a Világháború okozott. A
nemzetköi jog kinyilvánitja, hogy agresszor az aki az önvédelmet
szükségessé teszi.
“Az igazi agresszor nem az aki előszőr alkalmaz erőt, hanem az aki
az erő alkalmazását szükségessé teszi.”. (2)

   Láttuk, hogy a Francia Kormány elismerte azt az elvet, hogy:
“Agresszor az aki elsőként mozgósit a háborúra”. (3)

   Az 1893-a Francia-Orosz katonai egyezmény hangsúlyozottan állitja, hogy:
“Azt kell agresszornak tartani aki először mozgósit háborúra és az
általános mozgósitás (már)  háború”. (4)

   Adatok világosan bizonyitják, hogy Szerbia, Oroszország és
Franciaország mozgósitott először, és Gurkó tábornok, az orosz katonai
szakértő kinyilvánitotta, hogy:
“Az orosz mozgósitás Nmetország részére azt jelentette, hogy
szükséges a hadüzenet, mely egy napot sem várhat”. (5)

   Olvastuk a történelmi igazságot, hogy:
“Az oroszok voltak az elsők akik olyan lépéseket tettek melyről
tudták, hogy háborúhoz vezet”. (6)
És hogy:
“Farnciaország volt az első ország az európai krízisben mely
hivatalosan kinyilvánitotta  a háború melletti döntését”. Más
szavakkal “A Franciák voltak az elsők, akik diplomáciai úton
kinyilvánitották hogy háború mellett döntöttek”.
És hogy.
“Az egyenes és közvetlen felelősség az általános háborúért
Európában Oroszországra és Franciaországra esik”. (6)

   És mivel Anglia barátságban volt Orosz- és Franciaországgal,
ítéletünk az kell legyen, hogy Franciország, Oroszoraszág és Anglia
voltak az agresszorok.
Abban a helyzetben amiben Ausztria-Magyarország  találta magát és
amikor az alapvető egzisztenciájuk volt veszélyben, a nemzetközi jog
önmegmaradási szakasza szint joguk volt Szerbiába avatkozni és
megbüntetni a bűnösöket, gangsztreket és gyilkosokat akik
Ausztria-Magyarország életét aláásták.  Ugynennek alapján volt joga az
Egyesült Államoknak expediciós haderőt küldeni Mexikóba (1912-ben),
hogy Pancho Villa és bandáját üldözzék.

A törvény ez:(7)
“A megmaradásának joga nehány esetben igazolja erőszakos
cselekmények meginditását akár barátságos, akár semleges állam ellen
amikor annak álláspontja és forrásai lehetővé tehetik azoknak
felhasználását egy ellenség részéről, amikor szándéka ismert, hogy
használni is fogja azokat, s ha ezeket nem előzik meg, majdnem
bizonyos, hogy megtörténik, egyrészt az ország tehetetlensége vagy
annak egyik pártja cselszövése miatt”.
Azaz, ha pld. Oroszország azt tervezné, hogy megtámadja az USA-t
Mexikón keresztül és ha mexikói kormány vagy képtelen lenne
távoltartani az oroszokat, vagy velük együtt tervezne megtámadni
minket, nekük jogunkban állna megtámadni Mexikót és így megelőzni
Oroszországot, hogy megtámadjon minket.
E klauzula alapján Németországnak jogában állt Belgiumon
keresztülmenni, hogy meggátolja az Angol és Francia haderegeket
Németország megtámadásától.
A bizonyiték világos és döntő, hogy Szerbia bűnös abban, hogy
segitette, sürgette és felfegyverezte a szerbiai gangsztereket és
gyilkosokat, hogy felbáboritsák Ausztria Magyarországot az ausztriai
főherceg és neje meggyilkolásával. A nemzetközi jog  világosan
kimondja, hogy ilyen helyzetben a megsértett kormánynak jogában állhat
a vétkes kormány területére hatolni és büntetést vagy jóvátételt
kiszabni vagy mindkettőt.

A törvény kijelenti: (8)
“Amikor egy kormány sértést vagy igazságtalanságot követett el,
hiábavaló bírósághoz fordulni; az ilyen vagy hasonló esetekben,
amelyekben a kormány cselekedetei tetten érhetők, a jog természetesen
követel azonnali jóvátételt olyan eszközökkel melyek megfelelőek”.
Ha egy állam kormánya, melyben olyan állapotok uralkodnak melyek
veszélyeztetik egy szomszédos ország biztonságát és békéjét, képtelen
rendet tartani, akkor a megsértett államnak jogában áll annak az
országnak területére masirozni, mely vagy képtelen megszüntetni  a
sérelmezett bűnt, vagy  az a kormány együttműködik a bűnözőkkel, mint
a Szerb kormány tagjai együttműködtek a Fekete Kéz Társasággal. Az a
megsértett állam joga, hogy közbelépjen, más szavakkal, hogy
behatoljon a vétkes kormány területére és rendet teremtsen, mint az
USA kormánya is tette amikor amerikai  expediciós sereget küldött
Mexikóba Panco Villa és banditái üldözésére.A nemzetközi jog kijelenti,

hogy:(9)
“A nemzetközi jog jelenleg kétségtelenül úgy tekint a
beavatkozársa, hogy az megengedhető akkor amikor az elkerülhetetlenül
szükséges ahoz, hogy a beavatkozó állam megőrizze az élethez való
jogát, jóllehet ez ellentmond egy másik állam függetlenségéhez való
jogának”.
A nemzetközi jog elismeri egy államnak a nyugalomhoz és békéhez
való jogát; másképpen, egy államnak sincs joga arra, hogy egy
szomszédállamot háborgasson. Amikor ezt a jogot megsértik, az a
panaszos ország joga, hogy  úgy cselekdjen ami megfelelő és
eredményes. A törvény kimondja,

hogy: (10)
“A nemzetközi jognak bizonyos általános elvek megtartásán kell
nyugodnia.  Szélsőséges esetekeben szükséges lehet a beavatkozás
azért, hogy ezeket az eleveket tiszteletben tartsák bizonyos államok
más államokkal való viszonyukban melyek, jóllehet gyengébben fizikai
erőben, mégis egyenlőek a nemzetközi jog előtt”.
Szerb, Orosz és Francia erőkkel körülvéve Ausztria-Magyarország
és Németország a nemzetközi jog teljes felhatalmazásával pontosan azt
tették amit tenniök kellett a sajátmaguk védelmére.

A törvény ez: (11)
“Az egzisztenciát fenyegető aktuális és azonnali veszedelmekkel
teli helyzettel szemben egy állam hozhat olyan intézkedéseket melyek
szükségesek az önvédelemre, mégha azokat a nemzetközi jog nem is
szankcionálta”.
A nemzetek joga az, hogy amikor egy szomszédos állam megsért egy
államot, a megsértett államnak joga az, hogy elégtételt vegyen, ha a
rendes diplomáciai úton ez nem vezet eredményre.
Ausztria-Magyarországot Szerbia mélységesen megsértette és Szerbia
vonakodott elégtétlet adni. Ausztria-Magyarországnak jogában állt
katonai expediciós  haderőt küldeni Szeriába, amint az USA küldött egy
ilyet Mexikóba, hogy megbüntesse bűnösöket, terroristákat és
gyilkosokat.

A törvény errenézve: (12)
“Egy államot, melyet megsértett egy másik államot, a nemzetközi
jog felhatalmazza, hogy jegyzék és az előírt megfelelő lépések után,
inervenciót alkalmazzon a vétkes állam ellen megfelelő erő
alkalmazásával, azért, hogy az abbahagyja sértő magatartását  és
tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot”.

Ugyanez áll a nemetközi jog szerint a “kellemetlenkedő” klauzula alatt…(13)
Ami Ausztria-Magyarország és Németország  háborús deklarációját
és a német hadsereg Belgiumba történt belépését illeti, a nemzeközi
jog világos és érthetővé teszi, hogy ha egy állam a megtámadás
veszélyébe került nem kell várnia amíg az aktuális támadás megindul
ellene.

A törény kimondja: (14)
“Az államoknak nem kötelességük addig várniok, amíg jogaikat
akuálisan meg is sértik”.

    És azt is: (15)
“Szükség igazolja egy idegen terület invázióját azért, hogy
megfékezze a várt támadót”.
Azaz, egy államnak nem kell addig várnia míg ellensége
megtámadja. Németország abban a veszélyben volt, hogy a Francia és
Angol hadsereg Belgiumon keresztűl megtámadja. Ebben a helyzetben
Németországnak joga volt Belgiumon kersztűlmenve ellenállni a területe
elleni támadásnak.

A törvény kimondja: (16)
“Beavatkozás hogy megelőzzön egy ellenséges cselekményt, amikor a
veszély azonnali, ma elfogadott elvileg és gyakorlailag”.

Erről a témáról Lord Bacon ezt mondja: (17)
Még a szaktekintélyek sem mondják azt, hogy egy háborút nem lehet
jogosan inditani csak ha valami povokáció vagy súlyos sértés történik,
megha csapás nem is történt, de egy azonnali veszélytől való igazi
félelem már törvényes ok a háborúra”.
Más szavakkal, nem az első csapás, hanem a csapásra való készülés
a háború oka. Másként fogalmazva, az agresszor nem az aki háborút
üzen, hanem az aki a háború üzenését kiváltotta.
“Az igazságos háború első oka  olyan súlyos sértés amit ugyan még
nem követtek el de amely veszélyezteti  az életet és a javakat.”

(18)

  Sir Edward Gracey  kimondta a helyesen megfogalmazott elvet,
amely szerint Ausztria-Magyarország és Németország jogosan védte meg
magát  a szándékolt támadással szemben:

(19)
“Egy állam joga a biztonságra nem csak azt jelenti, hogy megvédje
magát  egy aktuális közvetlen támadás ellen, hanem joga van  megőrizni
magát sértés ellen egy feltétlezett támadás esetében, akkor ha az a
támadás nyilvánvalóan szándékolt, és az ilyen támadást semmiféle békés
eszközzel nem lehet megelőzni, mely nem foglal magában önmegalázkodást
és a nemzeti méltóság elvesztését. Ilyen esetekben valódi agresszor
nem az aki először alkalmaz erőt, hanem az aki az erő alkalmazását
szükségessé teszi”.

     És végül: (20)
A fennt előadott tényekből és a bizonyitékoból, valamint az
alkalmazott nemetközi jog elveiből, a megkerülhetetlen következtetés
az, hogy Franciaország, Oroszország és Anglia  a bűnös a világháború
provokálásában és kirobbantásában. Az ítélet tehát az, hogy Ausztria,
Magyarország és Németország  ártatlan az ellene felhozott vádakban
amelyek a Versailles-i és a Trianon-i szerződésekben foglaltattak.
Ebből következik tehát, hogy a Vesailles-i és a Trianon-i
szerződések csaláson alapultak, ezért ezek mivel nem a jogon alapultak
semmisek.

 1 W. E. Hall, “A Treatise on International Law,” p. 110.

2 Greacy, p. 150.

3 Supra, Chapter 7: “Die Kriegsschuldfrage;” Nov. 1928.

4 Supra, Chapter 7.

5 Supra, Chapter 7.

6 Supra, Chapter 7.

7 Hall, “A Treatise on International Law,” p. 110.

8 Ibid, p. 352.

9 G. G. Wilson, “International Law,” 8th ed., p. 89.

10 Ibid, p. 89.

11 Ibid, p. 81.

12 E. C. Stonewell, “International Law,” p. 308.

13 Ibid, p. 313.

14 Quincy Wright, “Control of America’s Foreign Policy,” p. 152.

15 J. Q. Adams’s, Mem. IV:113.

16 W. E. Lingelbach, “The Doctrine and Practices of Intervention in
Europe,” in “Annals of American Academy of Political and Social
Sciences,” July 16, 1920.

17 Ibid, p. 112.

18 Grotius, Ibid, p. 112.

19 Greacy, p. 150.

20 Holland, “Elements of Jurisprudence,” 13th ed., p. 397.

Forditotta: Dr. Pungur József

Kárpáti Harsona munkatársa

a trianon2020

 

Ott ahol zug a négy folyó