Pesti Központi Kerületi Bíróság
9.P.87.346/1991/4.


A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!


A Pesti Központi Kerületi Bíróság
a Szentendrei Ügyvédi Munkaközösség
ügyintéző dr. Strasser Tibor ügyvéd
Oláh Sándor budapesti
. szám alatti/ lakos felperesnek –

a 20. számú Jogtanácsosi Munkaközösség
által képviselt Magyar Hírlap Könyv és Lapkiadó Rt. /1087 Budapest, Kerepesi út 29/b/ I. r. és

a személyesen nem védekező dr. Torgyán József
 lakos III. r. alperesek ellen

személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az I. r. alperes által kiadott Magyar Hírlap című napilap 1991. március 25-i számában megjelent „Torgyán szerint Oláh csalt” cikk címe valótlan tényt állított és ezzel a felperes személyiségi jogait I. r. alperes megsértette.

A bíróság I. r. alperest a további jogsértéstől eltiltja.

A bíróság kötelezi I. r. alperest, hogy 15 napon belül a Magyar Hírlap következő számában közölje, hogy a bíróság a fenti valótlan tényállítás miatt megállapított a felperes jó hírnevének megsértését és ezért a felperestől kérjen elnézését.

Az elismerő nyilatkozat közzétételére I. r. alperes azonos betűtípussal, a sérelmezett cikk megjelenési oldalán köteles eleget tenni.

A bíróság megállapítja, hogy az I. r. alperes által kiadott Magyar Hírlap című napilapban megjelent „Torgyán szerint Oláh csalt” című cikkben közölt „A renegát Oláh Sándor csalással avanzsált a FKGP főtitkárává, mert a reá, Torgyán Józsefre adott szavazatok egy részét elsikkasztották.” nyilatkozatával III. r. alperes valótlan tényt állított és ezzel a felperes személyiségi jogait megsértette.

A bíróság kötelezi a III. r. alperest, hogy valótlan tényállítása miatt felperes személyiségi jogának megsértéséért felperestől 15 napon belül levélben kérjen elnézést.

A bíróság egyben III. r. alperest a további jogsértéstől eltiltja.

A bíróság kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperest képviselő ÜMK pénztárába 6.000.- /Hatezer/ Ft-ot.

A bíróság kötelezi az alpereseket, hogy a külön felhívásra a Magyar Államnak fizessenek meg 6.000 /Hatezer/ Ft kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet 5 példányban előterjeszteni.

Indoklás:

Az I. r. alperes által kiadott Magyar Hírlap című napilap 1991. március 25-i számában egy cikk jelent meg „Torgyán szerint Oláh csalt” címmel.

A cikk többek között idézte a III. r. alperesnek a Független Kisgazdapárt 1991. március 23-án, a Csongrád megyei Kistelken megtartott országos gyűlésen elhangozott egyik mondatát, mely szerint: „A renegát Oláh Sándor csalással avanzsált az FKGP főtitkárává, mert a reá, Torgyán Józsefre adott szavazatok egy részét elsikkasztották.”

A felperes 1991. április 9. napján kelt levelében a III. r. alpereshez fordult, kérve, hogy közölje, elhangozott-e részéről olyan állítás, mely szerint a felperes csalt volna a főtitkárválasztás során.
A felperes felhívó levelére a III. r. alperes érdemi választ nem adott.

A felperes emiatt keresetet nyújtott be a bírósághoz.

A keresetében annak megállapítását kérte, hogy a hivatkozott cikk címe, illetve idézett része megjelentetésével I. r. és III. r. alperesek személyiségi jogát megsértették.
A felperes emiatt megfelelő elégtétel adására, illetőleg a további jogsértéstől történő eltiltásra kérte alpereseket kötelezni.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte.

Védekezésében tagadta a kereset jogalapját.
Álláspontja szerint a lap nem híresztelt valótlan tényt, ugyanis nem tett mást, mint idézte azt a kijelentést, amelyet egy közéleti személyiség – a III. r. alperes – egy politikai esemény kapcsán tett.
Azt állította, hogy a cikk címe és tartalma között semmiféle ellentmondás nem tapasztalható, és a cikk hangvétele sem alkalmas sérelem okozására.

A III. r. alperes a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, írásbeli védekezést sem terjesztett elő.

A felperes keresete alapos.

A Ptk. 75. § /1/ bekezdése alapján a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.
A jogok a törvény védelme alatt állnak.

A Ptk. 78. § /1/ bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is.
A /2/ bekezdés pedig kimondja, hogy a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tűntet fel.

A felperes által sérelmezett, a perbeli cikkben személyiségi jogát sértő állítások valóságosságát – mivel ezt az alperesek állították – a Pp. 164. § /1/ bekezdése alapján nekik kellett volna bizonyítaniuk.

Ennek a bizonyítási kötelezettségnek azonban az alábbiak miatt nem tudtak eleget tenni.

Az I. r. alperes a perbeli cikkben – állítása szerint – III. r. alperes kijelentését idézte.
A perbeli cikk címe azonban nem felel meg az alperestől közölt idézett kijelentés tartalmának.

A III. r. alperes ugyanis az idézett szövegben az állította, hogy azért került Oláh Sándor a főtitkári székbe, mert a reá, III. r. alperesre adott szavazatok egy részét valakik elsikkasztották.
Azt, hogy ezt kik tették, a III. r. alperes az idézett szövegben nem nevesítette, ezért ebből nem lehet arra következtetni, hogy a III. r. alperes kifejezetten a felperest vádolta meg csalással.
A cikk címe viszont egyértelműen arra utal, hogy a III. r. alperes azt állította, hogy kifejezetten a felperes csalt.

Az I. r. alperes tehát vagy tudatosan, vagy nagyfokú gondatlanságból elferdítette a III. r. alperes kijelentését.
A III. r. alperes szájába tehát olyan kijelentést adott, amelyet a tőle idézett szövegrész alapján egyértelműen megállapíthatóan a III. r. alperes nem tett.

Az I. r. alperes ezért ezzel a félrevezető, valótlan tartalmú közleményével felperes személyiségi jogait megsértette.

A III. r. alperes a cikkben közölt, a perben sérelmezett kijelentésével, az abban foglalt valótlan, sértő tényállításával szintén megsértette a felperes személyiségi jogait.
A már hivatkozott jogszabály alapján ugyanis a III. r. alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség arra, hogy az újságban megjelent, sérelmezett idézet nem tőle származik, illetve, hogy ő ilyen kijelentést a felperes vonatkozásában nem tett.

A III. r. alperes ennek a bizonyítási kötelezettségnek nem tett eleget, ezért bizonyítottság hiányában a felperes sérelmére elkövetett személyiségi jog megsértését a bíróság fenti indoklás alapján megállapította.

A bíróság a Ptk. 84. § /1/ bekezdése alapján állapította meg jogsértés megtörténtét, illetve a Ptk. 84. § /1/ bek. c./ pontja alapján kötelezte az alpereseket a megfelelő módon történő elégtételadásra.

A bíróság a pervesztes alpereseket a Pp. 78. § /1/ bek. alapján kötelezte a perköltség megfizetésére.

A felperes által tárgyi illeték-feljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti illeték megfizetésére a 6/1986./VI.26/IM sz. rendelet 15. §-a alapján kötelezte a bíróság az alpereseket egyetemlegesen.


Budapest, 1991. szeptember 19.



    dr. K. L.  sk    dr. Á. J. sk    K, I. sk
    ülnök    a tanács elnöke    ülnök