Fővárosi Bíróság

19.P. 29.125/2004./9.  

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN !

A Fővárosi Bíróság

a dr. Strasser Tibor ügyvéd (1132. Budapest. Csanády u. 21). által képviselt

HASZNÁLTAUTÓ INFORMATIKAI KFT. felperesnek

a dr. T. J. ügyvéd  és N. G. ügyvezető által képviselt

HASZNÁLT AUTÓ MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI Kft.  alperes ellen

személyiségi jog megsértése miatt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy cégnevében korábban a “Használt Autó” vezérszót használta, megsértette a felperes névviseléshez fűződő személyiségi jogait.

A bíróság az alperest eltiltja a további jogsértéstől.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A peres felek költségeiket maguk viselik.

A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt 21.000.-Ft illetékből a felperes és az alperes egyaránt 10.500.- Ft - 10.500.-Ft-ot, azaz (tízezerötszáz-tízezerötszáz) forintot kötelesek a Magyar Államnak megfizetni, külön felhívásra.           

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál kell 3 példányban előterjeszteni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a teljesítési határidőre, a kamatfizetési kötelezettségre, a kamat mértékére, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

INDOKOLÁS

A felperesi gazdasági társaság korábbi elnevezése Használtautó.hu Informatikai Kft volt. A felperesi gazdasági társaság alapvetően használt autók kereskedelmével foglalkozó kiadványokat jelentet meg. A felperes 2004. március 10-én nyújtott be kérelmet az illetékes cégbírósághoz arra, hogy a ma használt nevét használhassa, miután azt a tájékoztatást kapta, hogy korábbi neve nem alkalmas a domain-név regisztrációra. A cégbíróságnál a névváltozás bejegyzésére 2004. április 22-én került sor. Az alperesi gazdasági társaság, amely alapvetően szoftverek értékesítésével foglalkozik, 2004. április 20-án nyújtott be névváltoztatás iránti kérelmet a cégbírósághoz. Az alperesi gazdasági társaság korábbi neve ÁÜTŐ EXPRESS Kft. volt. Ezt a kérelmet a cégbíróság egy nap alatt átvezette a nyilvántartásba 2004. április 21-én. Ezt követően az alperes az Internet Szolgáltatók Testületéhez (ISZT) fordult és ott az alperes kérelmére az alperes javára jegyezték be a www.hasznaltauto.hu domain nevet. Erre a névre a felperes is igényt tartott volna, de a felperes internet elérhetősége ehhez képest a www.hasznaltauto.hu alatt található. A felperes részéről úgy ítélték meg, hogy az alperesi névhasználat súlyosan sérti a személyiségi jogait, illetve úgy ítélték meg, hogy az alperes visszaélésszerűen szerezte meg az ékezetes domain nevet és ezzel is megsértette a felperes névviseléshez fűződő jogait.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a névhasználathoz fűződő személyiségi jogait a “Használtautó" vezérszó használatával az elnevezésében. A felperes kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest ezen vezérszó használatától. A felperes annak megállapítását is kérte, hogy az ékezetes domain név használata is sérti a névviseléshez fűződő jogait, ezért ettől is eltiltani kérte az alperest. A felperes ebben a tárgyban ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is benyújtott. A bíróság 2005. március 16-án kelt 7. sorszámú végzésével az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek részben helyt adott és az alperest eltiltotta cégnevében a “Használt Autó” vezérszó használatától. Egyebekben az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasította. Az ideiglenes intézkedés iránti végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

Az alperes a kereset teljes elutasítását kérte. Előadta, hogy az összetéveszthetőség ténylegesen nem valósult meg. A cégek tevékenységi köre is különbözik. A kereset jogalapjának el nem ismerése mellett ugyanakkor az alperes 2005. június 14-én névváltoztatás iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, amelyben új nevét hungary@használtautó kereskedelmi és szolgáltató kft-re kérte módosítani a vonatkozó taggyűlési határozat alapján. Az alperes előadta továbbá, hogy a domain név regisztrációja során jóhiszeműen és szabályszerűen járt el. Nem követett el joggal való visszaélést. Az alperes álláspontja szerint a felperes volt az, aki elmulasztotta a megfelelő igénylést a regisztráció során. 

A bíróság a felperes keresetét részben találta alaposnak.

A Ptk. 75. § (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Ezen jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 77. §. (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a névviseléshez. A (3) bekezdés szerint a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben, azonos területen tevékenykednek. A cégnyilvántartásról szóló 1997. évi 145. CXLV. törvény 15.§ (1) bekezdése értelmében a cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes. A (2) bekezdés szerint a cégnév vezérszót is tartalmazhat. A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaik szó, amely a cégnévben az első helyen áll és elősegíti a cég azonosítását, illetve más azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetést. A (8) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be.

A bíróság mindezen általános szabályok mellett úgy ítélte meg, hogy a jelen esetben az alperesi névhasználat a “Használt Autó" vezérszó használata sértette a korábbi bejegyzésű felperesi cég névviselési jogát, figyelemmel arra is, hogy az alperesi vállalkozás ténylegesen elsődlegesen nem a használt autók kereskedelmével vagy ezzel kapcsolatos kiadványok megjelentetésével foglalkozik. A névhasználat tekintetében tehát a vezérszó vonatkozásában a bíróság a jogsértést a Ptk. 84. § (1) bekezdése alapján a rendelkező rész szerint megállapította és a b/ pont alapján kötelezte az alperest a jogsértés megszüntetésére oly módon, hogy a további jogsértéstől az alperest eltiltotta.

A bíróság a domain név vonatkozásában a felperes keresetét nem tartotta alaposnak. A felperes részéről előadták, hogy álláspontjuk szerint az alperesi vállalkozás kizárólag azért változtatott nevet, hogy az ékezetes domain nevet magának megszerezze. A felperes jogi álláspontja szerint amennyiben a vezérszó használata sértette a felperes névviseléshez való jogát, akkor ennek a vezérszónak a felhasználásával domain nevet sem szerezhetett jogszerűen a felperes. Az alperes ezzel szemben előadta, hogy a domain név megszerzése vonatkozásában mindenben a vonatkozó szabályoknak megfelelően jártak el. Ha ebben a felperes mulasztott, elsőbbségi igényének be nem jelentésével, azért az alperes nem tehető felelőssé. A bíróság feladatát nehezítette az, hogy ilyen vonatkozásban kialakult joggyakorlatot a bíróság nem ismer. A bíróság álláspontja az volt, hogy az esetlegesen hiányzó jogi szabályozást a bíróság ítéletével nem pótolhatja, hiszen a bíróság jogalkalmazó szervezetként működik, jogot nem alkothat. A bíróság álláspontja szerint a létező szabályzatoknak megfelelő alperesi név igénylés nem minősül joggal való visszaélésnek. A bíróság nem találta megállapíthatónak azt, hogy az alperesi névváltoztatásnak kizárólag az ún. ékezetes domain név megszerzése volt a célja. A tényleges használatra is figyelemmel a bíróság azt az álláspontot foglalta el, hogy az ékezetes és ékezet nélküli domain nevek egymástól elkülönülő neveket jelentenek. Jelenleg nincs olyan jogszabályi rendelkezés a bíróság tudomása szerint, amely az ún. domain nevet önmagában a cég elnevezéséhez tartozónak minősítené. A bíróság szerint tehát ebből az állapítható meg, hogy a domain név nem tartozik szorosan a cég elnevezéséhez. A bíróság szerint ez a jogi helyzet kizárja azt, hogy a jelenleg hatályos szabályok mellett a névviselési jog megsértése jelen esetben megállapítható legyen. A bíróság ilyen körülmények között ezt a kereseti kérelmet elutasította.

A felperes összességében részlegesen lett pernyertes, ezért a bíróság a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján úgy határozott, hogy a peres felek a képviselettel járó költségeiket maguk viselik.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illeték viseléséről a 6/1986.(VI.26.) IM sz. rendelet 13. § (2) bekezdése alapján rendelkezett a bíróság.

Budapest. 2005. június 28.                                          dr. P. Á. sk. tanácselnök

----------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.011/2005/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi ítélőtábla a dr. Strasser Tibor ügyvéd (1132 Budapest, Csanády u. 21.) által képviselt, Használtautó Informatikai Kft. felperesnek,
a dr.
T.J. ügyvéd által képviselt, Használt Autó Magyarország Kereskedelmi Kft. alperes ellen,
személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében,
a Fővárosi Bíróság 2005. június 28. napján kelt 19.P.29.125/2004/9. számú ítélete ellen, 
felperes részéről 10. szám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

ítéletet:


A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti. fellebbezett rendelkezését megváltoztatja, megállapítja, hogy az alperes a felperes névviselési jogát megsértette a “használtautó.hu” domain név használatával, és az alperest eltiltja a további jogsértéstől.Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 37.500 (Harminchétezer-ötszáz) Ft elsőfokú perköltséget és térítse meg az államnak külön felhívásra a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 21.000 (Huszonegyezer) Ft kereseti illetéket.Az alperes köteles 15 napon belül 12.500 (Tizenkettőezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget megfizetni a felperesnek és a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 24.000 (Huszonnégyezer) Ft fellebbezési illetéket az államnak külön felhívásra.Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.IndokolásAz elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy cégnevében korábban a “Használt Autó” vezérszót használta, megsértette a felperes névviseléshez fűződő személyiségi jogait és eltiltotta az alperest a további jogsértéstől. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A perköltségről akként rendelkezett, hogy a felek költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést a domain névvel kapcsolatos keresetet elutasító ítéleti rendelkezés megváltoztatása érdekében. Pontosított fellebbezési kérelme szerint annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy az internetes honlapcímében a “használtautó.hu” ékezetes domain nevet használja, megsértette a személyhez fűződő névviselési jogát. Kérte e tekintetben is eltiltani az alperest a további jogsértéstől. Értelmezése szerint ennek körében valósul meg az általa elérni kívánt Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti objektív jogvédelem, a jogsértést megelőző állapot helyreállításának, illetőleg a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítésének az elrendelése.

Kiemelte, hogy az alperes a jogsértő ékezetes domain név használatának jogát gyors névmódosításának köszönhetően prioritásos eljárás keretében szerezte meg, a prioritást pedig cégneve alapozta meg. így az alperes prioritásos igényét egy jogsértő névre alapozta, azaz a jogsértő név felhasználásával nyílt lehetősége a domain megszerzésére. Hangsúlyozta, hogy miután az elsőfokú bíróság az alperes által cégnevében használt “Használt Autó” vezérszó tekintetében a jogsértést jogerősen megállapította, e rendelkezés megalapozza egyben a domain névvel kapcsolatos igényét is.

Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a regisztrációs szabályzatnak megfelelően és jóhiszeműen járt el a domain megszerzése során. A felperes elmulasztotta kellő időben a domain névre az elsőbbségi igényét bejelenteni, és azért nem tehető felelőssé, hogy e mulasztás révén neki nyílt lehetősége a domain regisztrációjára. Előadta, hogy jóhiszeműségét támasztja alá az is, hogy a perben az elsőfokú eljárás során a hasonlóság látszatának elkerülése végett cégnevét megváltoztatta és tevékenységi körét is módosította.

A fellebbezés alapos.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés keretei között bírálta felül, nem érintve a fellebbezéssel nem támadott részét, a cégnévvel történő jogsértést megállapító ítéleti rendelkezést.

Az elsőfokú bíróság az ítélet tényállásában többek között rögzítette, hogy a felperesi gazdasági társaság korábbi elnevezése Használtautó.hu Informatikai Kft. volt, Internet elérhetőségére pedig a “hasznaltauto.hu” – ékezetek nélküli – domain névvel rendelkezett. Az ékezetes domain nevek igénylésére utóbb nyílt lehetőség, de a felperes cégneve – a .hu elem miatt – nem volt alkalmas a domain regisztrációra. Ennek érdekében cégnevét a Használtautó Informatikai Kft. elnevezésre változtatta, amelyet a 2004.március 10-én benyújtott kérelme alapján a cégbíróság 2004. április 22-én jegyzett be. Az alperes cégneve korábban ÁÜTŐ EXPRESS Kft. volt, amelyet Használt Autó Magyarország Kereskedelmi Kft-re változtatott. A cégnévváltozást a 2004. április 20-án benyújtott kérelme alapján a cégbíróság egy nap alatt, 2004. április 21-én vezetett át a cégnyilvántartásban. Ezt követően az alperes regisztráltatta a maga számára a “használtautó.hu” ékezetes domain nevet. A domain név használatával megvalósuló névviselési jog megsértésére alapított kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság azon álláspontjánál fogva utasította el, hogy miután az ékezetes és ékezet nélküli domain nevek egymástól elkülönülnek, és nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely önmagában a domain nevet a cég elnevezéséhez tartozónak minősítené, a domain név nem tartozik szorosan a cég elnevezéséhez, ezért a domain név használata nem esik a névviselési jog körébe.Az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival a másodfokú bíróság nem értett egyet.A Ptk. 77. §-ának (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a névviseléshez. A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ (Ptk. 77. § (4 bek.).A Legfelsőbb Bíróság hasonló tényálláson alapuló ügyben hozott eseti döntésében a fenti jogszabályt értelmezve kifejtette, hogy a törvénynek példálózó meghatározásából következik, hogy a névviselési jog sérelmét jelenti minden olyan névként funkcionáló megjelölés jogosulatlan használata, amelyről valamely más személyre lehet következtetni. A jogszabály idézett rendelkezése a máséhoz hasonló bármilyen - azaz nem csak személynévként való - jogosulatlan névhasználatot tiltja. Ebből következően az adott ügyben a domain név használatával megállapíthatónak látta a névviselési jog sérelmét (Pf.IV.26.598/2001/3.).A másodfokú bíróság ezen iránymutató döntést is figyelembe véve foglalt állást akként, hogy az alperes által használt “használtautó.hu” domain névvel a felperes névviselési jogát megsértette.Az fellebbezéssel nem érintett, már jogerősen elbírált kérdés, hogy az alperes a “Használt Autó” vezérszó cégnevében való használatával sérti a korábbi bejegyzésű felperesi gazdasági társaság névviselési jogát. Az elsőfokú bíróság e megállapítása tekintetében arra is figyelemmel volt, hogy az alperesi vállalkozás ténylegesen elsődlegesen nem a használt autók kereskedelmével, vagy az ezzel kapcsolatos kiadványok megjelentetésével foglalkozik.A másodfokú bíróság kiemeli, hogy az alperes az adott domain név használatával a névvalódiság elvét is sértette. Alaptalanul olyan látszatot keltett, mintha működése, a cégnevében az alperes domain nevével azonos vezérszót használó felperes tevékenységéhez kapcsolódna. A név jogosultjának engedélye nélkül a domain név használata jogtalan és egyben megtévesztő is, hiszen az alperes alapvetően szoftverek értékesítésével foglalkozik.Nem fogadta el a másodfokú bíróság az alperesnek azt a védekezését, hogy a jogsértést kizárja a vonatkozó regisztrációs szabályzat előírásainak megfelelő domain igénylése, illetőleg az igénylés jóhiszeműsége. Egyrészt arra kell rámutatni, hogy a személyiségi jog megsértése objektív jellegű jogsértés, másrészt arra, hogy megvalósulásának nem feltétele, hogy egyúttal más jogszabályba, adott esetben szabályzatba is ütköző magatartás legyen.Mindezek alapján a másodfokú bíróság a kereseti kérelemnek megfelelően Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai alapján megállapította, hogy az alperes a felperesi cégnév vezérszavával megegyező domain név használatával megsértette a felperes névviseléséhez fűződő jogát és eltiltotta a további jogsértéstől.A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve a fellebbezéssel támadott rendelkezését megváltoztatta.Az elsőfokú ítélet megváltoztatása folytán a felperes teljes pernyertességére tekintettel a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes elsőfokú perköltségének megfizetésére, amelynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú eljárásban tartott tárgyalások, illetve a tárgyalási órák számára figyelemmel állapította meg a 30.000 Ft ügyvédi munkadíjat és 25 % általános forgalmi adót. Rendelkezett továbbá a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 21.000 Ft kereseti illeték alperes által történő megfizetéséről az Itv. 64. §-án keresztül alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján.Az eredményesen fellebbező felperes másodfokú perköltségének megfizetésére az alperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles. Ennek összegét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának (3) és (5) bekezdésének megfelelően ugyancsak a tárgyalási órák alapján határozta meg, de az ügy jellegére is tekintettel a (6) bekezdés szerint felemelt összegben (10.000 Ft ügyvédi munkadíj és 25 % általános forgalmi adó alapulvételével) állapította meg.A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 24.000 Ft fellebbezési illetéket az alperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Budapest, 2005. december 1.
                                                                               T L- dr. s. k.a tanács elnöke            Dr. K. Zs. s.k.   bíró                  dr L. T.s.k.előadó bíró