Budapesti II. és III. kerületi Bíróság(13oo Budapest Pf.22.)  2. P.II.22873/1991/8. 

 
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 

 
A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság dr. Strasser Tibor (2ooo Szentendre Városház tér 2.) ügyvéd által képviselt
Ernyei Béla budapesti / szám alatti/ lakos felperesnek,
 
az Ügyvédi Iroda / ügyvéd / által képviselt  M.M. budapesti / szám alatti/ lakos alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indult perében meghozta az alábbi 

ítéletet:
 

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a Kacsa Magazin 1989. augusztus l-jén megjelent 8. számában az "Andersen meghalt..." címmel kezdődő cikk főcímeivel és tartalmával, a Pszt.Magazin 1990. április 19-i 7. számában megjelent "A féregnek..." kezdetű cikk címével és a felperes személyével foglalkozó részével, a Pszt Magazin 1990. november 16-i 22.számának "Ez itt Ernyeyné..." kezdetű cikk képekkel kapcsolatos közlésével, a Szuper Pszt 1991-október 11-i 1. számának "Jugóban..." kezdetű cikk címével és tartalmával a felperes személyiségi jogait megsértette. A bíróság kötelezi az alperest, hogy a főszerkesztésével megjelenő Szuper Pszt soron következő számában az alábbi nyilatkozatot tegye közzé:(Kiemelt főcímmel)

MEGKÖVETEM  ERNYEY BÉLÁT
Elnézést kérek Ernyey Bélától amiért, a bíróság 1992.május 19-én kelt Ítéletének megállapítása szerint, több ízben megsértettem személyiségi jogait, művészi, emberi jóhírnevét. 
A bíróság kötelezi az alperest, hogy a fenti nyilatkozatot a lapban aláírásával lássa el. 
A bíróság a jövőre nézve az alperest eltiltja attól, hogy a felperes személyével az általa jegyzett vagy szerkesztett sajtótermékben foglalkozzék.
 
A bíróság kötelezi az alperest, hogy a felperesnek az őt képviselő ügyvéd részére 15 nap alatt 7.900 (Hétezer-kilencszáz) Ft perköltséget, az Államnak - külön felhívásra - 6.000 (Hatezer) Ft illetéket fizessen meg.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál lehet írásban benyújtani.
 

Indokolás: 


A Kacsa Magazin 1989. augusztus elsején megjelent, 8. számában "Andersen meghalt, Ernyey Béla még él, Nyugaton megbukott, Keleten hazudik, Bepalizta a Reformot, Kutsera kirúgta, Most Butikol, Mesél a bécsi Ernyey kiemelt főcímekkel, szerző által nem jegyzett cikk jelent meg. A cikkben – a többi között – az alábbi megfogalmazások szerepelnek: ..."nyugat- európai karrierjét firtatva, Bécsben kiderült, hogy az még a hetvenes években megszakadt és a mi Bélánkat, már tucatnyi esztendeje, hogy nem jegyzik errefelé. ...A történet onnan datálódik, hogy Ernyeyről levette a kezét Heidi Brüll, a nyugatnémet színjátszás nagyasszonya. Ez még önmagában nem vezetett volna katasztrófához, ám Ernyeynek a sikerektől megrészegülve kicsit fejébe szállt a dicsőség és úgy érezte már diktálhat is. ... Béla úgy gondolta, eljött az ő ideje és "levehet" egy kis plusz pénzt a színházról....amikor eljátszották az utolsó előadást is abból a szériából az agg direktor kulturáltan, de egyértelműen közölte, hogy amíg számit is valamit a  színházi életben, addig Ernyey többet nem léphet Ausztriában színpadra. Ő betartotta a szavát. Ernyey azóta megszűnt nyugati színésznek lenni. De mit is csinál? Például seftel, az utóbbi időben hivatalosan is. Tudniillik a felesége nevén butikot nyitott/ak/ ... aztán például irogat is... Ám mi úgy hisszük, hogy leginkább az ollóval kötött szoros szövetséget, s az általa közölt beszélgetéseket a Nyugat-Európában megjelent lapokból válogatja ki. Aztán beleírja magát. ... a Gene Hackman interjút nem ő készítette, hanem a Bild der Frau – ból lopta ki "


 A lap szerkesztője az alperes volt. A Pszt Magazin 1990. április 19-i, 7. számában a felperes fényképével
"A féregnek sincs gerince, Szegény lap Ernyeyvel főz" kiemelt főcímekkel, szerző által alá nem irt cikk jelent meg. A magazinnak az alperes volt szerkesztője.
A cikkben a felperes személyére vonatkozóan a következő szerepel: a Reform ... Gondolta a világban, elsősorban Nyugat-Európában ismert művészek között megforduló művész majd ellátja a lapot itthon kuriózumnak számító pletyusokkal. Ám Béla inkább csak az újságos stan­dokon forgolódott, s onnan szedegette össze az érdekességeket." A Pszt Magazin 1990. november 16-i, 22. számában "Ez itt Ernyeyné helye, a művészné nem művészkedik" kiemelt főcímekkel, szerző által alá nem irt cikk jelent meg. A cikket két aktfotó egészíti ki, amelyekről azt közlik, hogy az ábrázolt személy "Ernyey Béláné". E lap szerkesztője is az alperes volt. 
A Szuper Pszt 1991. október 11-i első számában - amelynek szerkesztője ugyancsak az alperes volt - "Jugóban szűz maradt, Ernyey impotenciája, ,I Love Wou Mirkó " kiemelt főcímekkel újabb, alá nem írt, cikk jelent meg. A cikkben a felperest Béla bácsinak titulálva, "akár a legyet is röptiben" stílusban írták le a felperes férfiúi kudarccal végződő szerelmi kalandját.A felperes, aki 1976-ban vált meg a Theater an der Wientől, 1977-től kezdődően németországi színpadokon folytatta pályafutását, az 198o-as években újból Bécsben a "Derék betörők" című darabban játszott. Heidi Brüllel való kapcsolata megszakadása után, az 198o-as évektől számos színdarabban, filmben és Tv sorozatban játszott. A felperes felesége az Ernyey Mária nevet viseli. Az alperes jelenleg is főszerkesztője a Szuper Pszt című lapnak. 
A felperes keresetében személyiségi joga, jóhírneve megsértésének megállapítását kérte a Kacsa Magazin 1989. augusztus 1-jei számában megjelent "Andersen meghalt..." kezdetű cikk címével és tartalmi va­lótlanságával ; a Pszt Magazin 199o.április 19-i számában megjelent "A féregnek..." kezdetű cikk címével és személyével foglalkozó részével ; a Pszt Magazin 1990. november 16-i számában megjelent "Ez itt az Ernyeyné..." kezdetű cikk címével és a felperes feleségének állított aktképekkel ? a Szuper Pszt 1991-október 11-i számában megjelent "Ernyey impotenciája..." kezdetű cikk címével és tartalmával kapcsolatosan. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest olyan nyi­latkozat közzétételére, az általa szerkesztett lapban, amely sze­rint elnézést kér a felperes személyiségi jogainak megsértése miatt.
Továbbá kérte, hogy a bíróság a jövőre nézve tiltsa el az alperest attól, hogy az általa szerkesztett vagy jegyzett lapban személyével foglalkozzék. Perköltségre igényt tartott.
Álláspontja az volt, hogy az alperes írói, de szerkesztői minőségében is felelősséggel tartozik az általa szerkesztett lapok közléséért. A cikkek címei önmagukban is személyiségi jogot sértők, tar­talmukban valótlanok, illetve függetlenül valóságmagvuktól a közlés módjával, a valós tények hamis színben való feltüntetésével, sértik a jóhírnevet, a személyiségi jogokat. 

Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Hivatkozott arra, hogy a cikkek a felperes jóhírnevet nem sértik. Védekezett azzal is, hogy a felperes igényével elkésetten él, sérelmez­te a felperes által összeállított "bűnlajstromot". Álláspontja szerint, mint főszerkesztő, nem tartozhat felelősséggel az általa szerkesztett lapokban közöltekért. Azzal védekezett, hogy az első és a negyedik cikk a valóságot tartalmazzák, az utóbbi "csipkelődő" stílusban, a második és a harmadik cikk pedig nem a felperes személyére vonatkozik. Az időmúlás miatti bizonyítási nehézségeit a felperes terhére kérte értékelni. A kereset alapos. 

A bíróság a tényállást a becsatolt cikkek, a felperes személyes előadása és az azt alátámasztó - fotókkal is illusztrált - "Az álmok veszélyes dolgok..." című könyv alapján állapította meg.
Az Alkotmány alapelveinek és rendelkezéseinek megfelelően a hatályos jogszabályok széleskörűen védelmezik a személyiségi jogokat. A Büntető Törvénykönyv a személyiségi jogok megsértőit - a becsületsértéstől a testi épség sérelméig - büntetőjogi retorziókkal, a Polgári Törvénykönyv polgári jogi jogkövetkezményekkel sújtja. Sajátos, anyagi jogszabályokkal ötvözött polgári peres eljárás, a sajtóhelyreigazítás ad módot a sajtóban és a médiákban közzétett jogsértések orvoslására. 
A jogi védelemnek nincs kötelezően előirt igényérvényesítési módja. Ezért a felperes jogosítványa, hogy eldöntse mely jogkövetkezmények alkalmazását kívánja.A felperes a Polgári Törvénykönyv alapján kívánta érvényesíteni a jogait. 
A Ptk.75.§.(l)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat, mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak.
A Ptk.76.§-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen - több más védett érték mellett- a becsület és az emberi méltóság megsértése.
A Ptk.78.§.(l)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
A (2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen aki más személyre vonatkozó , azt sértő va­lótlan tényt állit, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
 
A Ptk.8o.§.(l)bekezdése szerint a személyhez fűződő jog megsértését jelenti a más képmásával kapcsolatos bármiféle visszaélés. 
A Ptk.84 .§.(l)bekezdése alapján, akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az a pont szerint követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a b. pont szerint követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a c. pont szerint nyilatkozattal, vagy más megfelelő módon elégtételt követelhet, s azt is , hogy az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak. 
A jelenleg hatályos sajtóról szóló 1986. évi II. Tv. alapelvként szögezi le a sajtószabadságot, a sajtószabadság azonban nem sértheti a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét. A sajtó feladata a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás. A sajtószabadság keretében közölt nézetek, alkotások a 3«§.(l)bekezdése szerint nem sérthetik a közerkölcsöt, és nem járhatnak mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A Törvény 18.§.(l)bekezdése szerint a sajtótörvényben meghatározott elvek betartásáért a sokszorosító, a kiadó, a nyilvános közlést végző, valamint a szerkesztő tartozik felelőséggel. 
A Pp.l64.§.(l)bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valóságnak fogadja el. A fenti rendelkezésekből kitűnően az alperes egyrészt a Polgári Törvénykönyv személyiségi jogokkal kapcsolatos szabályai, másrészt a sajtótörvény szabályai szerint tartozik felelőséggel az általa közöltekért. A fenti jogszabályokból az is kitűnik, hogy a felperes igényét nem a szoros határidejű a Pp.21.fejezetében szabályozott sajtó-helyreigazítás körében kellett elbírálni, hanem a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján. Ennélfogva a per elbírálásának , tekin-tettel arra, hogy az igény nem évült el a Pp.121.§.alalpján pedig egy keresetlevéllel több kereseti kérelem is előterjeszthető, akadálya nem volt. 
A színész karrierje törékeny. Alakulásában nemcsak a tehetségnek és a szerencsének, de az ismertségnek, a publicitásnak is jelentékeny szerepe van. A színészt a közönség szeretete, érdeklődése, bizalma tartja a pályán. Ennek befolyásolása a tehetségtől függetlenül pályaalakító lehet. A sajtó és a médiák hatalmasságok a közvélemény formálásában. Ezért ezek tisztje a korrekt tájékoztatás. Ez nemcsak feladata, hanem kötelessége is.Ezért a bíróság a fenti szempontok alapján is vizsgálta a felperes által kifogásolt cikkeket.
Valamennyi cikk esetében a bíróság megállapította, hogy ezek stílusa nem a jópofa, csipkelődő jólértesültség, intimpistáskodás, hanem kifejezetten a primitív fantáziát megindító, rosszindulatú, lejárató, mocskolódó, általában az írott sajtóhoz méltatlan hangnem. Az első cikk fociméi pejoratív kicsengésű, sértően fogalmazott, valóságot nélkülöző, általánosító címek.
Tartalmilag a cikk azt a látszatot kívánja kelteni, hogy a felperes egy színházigazgató jóindulata és egy szerelmi kapcsolat révén érvényesülhetett csak. A több mint tíz évvel ezelőtt történtek felelevenítése ezért kifejezetten csak a felperes művészi, emberi hitele lejáratására irányult, mert a szerző nem vette a fáradságot arra, hogy legalább a felperes könyvéből tájékozódott volna pályája alakulásáról.
Az alperessel szemben a felperes igazolta, hogy karrierje korántsem szakadt meg.
Nem igazolta az alperes a cikkben megfogalmazott további állításait sem. Jóllehet, hogy ezen esetek valósága esetén sem lehet senkiről, így a felperesről sem becsmérlőén általánosítani. A "nagy mesélők " közé sorolni, hazugnak nevezni, tiltott üzleteléssel, sefteléssel gyanúsítani,. A pejoratív általánosítás bizonyíthatatlan- és önmagában jóhírnevét sértő.
 
A második cikk kapcsán a bíróság megállapította, hogy a cikk megjelenési formája, függetlenül a szerző szándékától, a felperest tünteti fel féregnek és gerinctelennek. Rápillantva a címre és a felperes fényképére az olvasó összefüggést sejt a cikk címe és a felperes személye között annál is inkább, mert a cikkben újra utalás történik a felperes azon újságírói módszerére, amelyet az alperes nem bizonyított. Az összefüggés sugalmazása mélyen személyiségi jogot sért. Ismeretes, hogy a felperes felesége szintén színész, akinek feltétlen joga, hogy saját, a színésztársadalomban ismert nevén nevezzék.
A harmadik cikk címei ennélfogva nem a felperes feleségét, hanem a felperest magát kívánja rossz fényben feltüntetni azzal, hogy arra céloz, hogy a felperes felesége nem művészetét gyakorolja, hanem aktfotóit jelenteti meg. Számit arra, hogy a magyar közönség nagyobb része – függetlenül a fotók művészi értékétől – erkölcsileg elítélendőnek tartja ezt a tevékenységet.
Csak megjegyzi a bíróság, ha a képek valóban a felperes feleségét ábrázolnák, az alperes akkor sem jogosult - hozzájárulása nélkül -azt közzétenni, még akkor sem, ha ez más lapban már megjelent. A hozzájárulás nélküli megjelentetés visszaélés más képmásával, amely ugyancsak személyiségi jogot sért. 
A negyedik cikk címeivel és tartalmával egyetemben azért személyiségi jogot sértő, mert a felperes szerelmi élete, szexualitása intimitással csak és kizárólag a felperesre és partnerére tartozik. Ez annyiban kaphat publicitást, amennyiben a felperes ehhez hozzájárul. Ilyen engedéllyel azonban az alperes nem rendelkezett. Ennélfogva fel sem merülhet, hogy a cikkben írt történet valóságának bizonyítására sor kerüljön. A bíróság a fentebb kifejtettek alapján azt állapította meg, hogy a cikkek – sérelmezett részükben – a felperes emberi és művészi jó-hírnevét megsértették, de megsértették emberi méltóságát is. Az elégtétel körében a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ennek nem lehet lehetőséget nyújtania arra, hogy ezzel a felperest újabb sérelem érje.
A bíróság tapasztalva az alperes által korábban és jelenleg jegyzett lapok hangnemét arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes , a rövid szövegű bocsánatkérés mellett, ezentúl akkor lehet védett a további jogsértés lehetőségétől, ha a bíróság a jövőre nézve teljes mértékben eltiltja az alperest attól, hogy a felperes személyéről bármilyen formában megnyilvánuljon.
 A bocsánatkérés nyilvános közzétételére vonatkozó rendelkezés azért teljesíthető az alperes részéről, mert mint lapszerkesztő jogosult cikk megjelentetésére. Az alperesnek teljesíthető bizonyítási indítványa nem volt, ezért a bíróság szükségtelennek tartotta az alperes személyes meghallgatását, amely az eljárás – eredményre nem vezető – elhúzását jelentette volna. A felperes pernyertes lett, ezért a bíróság a Pp.78.§.(l)bekezdése alapján kötelezte az alperest a perköltség megfizetésére, és az 1990. év XCIII. évi tv.38.§.(3)bekezdése a.pontja és a 64.§.(l)bekezdés h.pontja alapján a feljegyzett illetéknek a 6/1986 (VI.26.) IM. sz.rendelet 15.§•(l)bekezdése alapján történő megfizetésére.  

Budapest, 1992. május 19.    

    S.                   dr.M.                  B.
  
ülnök          a tanács elnöke          ülnök

    

-----------------------------------------------------



A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!


  A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság

dr. Strasser Tibor ügyvéd /2000 Szentendre Városház tér 2./ által képviselt
Ernyey Bélabudapesti lakos felperesnek,
 dr. H. L. ügyvéd által képviselt
 M.M.budapesti lakos alperes ellen,
személyiségi jog megsértése miatt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt folyamatba tett perében
az 1992. évi május hó 19. napján 2.P.II.22873/1991/8. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 9.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő
  


ítéletet:  


A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét részben és annyiban megváltoztatja, hogy az elégtételadást a következőképpen rendeli el: Az alperes köteles a Szuper Pszt következő számában "Elégtételadás" cím alatt az alábbi nyilatkozatot; "jogerős ítélet megállapította, hogy a Kacsa Magazin 1989. augusztus 1-én, a Pszt magazin 1990. április- 19-én és november 16-án, valamint a Szuper Pszt. 1991. október 11-én megjelent számában az Ernyey Bélával Kapcsolatos cikkeinkben nevezett személyiségi jogait, művészi, emberi jóhírnevét megsértettem. Ezért nevezettől elnézést kérek.”
 

Az eltiltást pedig a további jogsértés tekintetében mondja ki, a felperesnek járó első fokú perköltséget 7.000.- /Hétezer/ forintra leszállítja, egyebekben az ítéletet helybenhagyja. 
Az alperes köteles 15 nap alatt a felperesnek - jogi képviselője részére - 2.300.- /Kettőezer-háromszáz/ forint másodfokú részperköltséget megfizetni, 
Az államnak pedig az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 500.- /Ötszáz/ forint fellebbezési illetéket felhívásra megtéríteni. 
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. 

 
Indoklás.


  Az első fokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a Kacsa Magazin 1969. augusztus 1-én megjelent 8. számában az "Andersen meghall…" címmel kezdődő cikk főcímeivel és tartalmával, a Pszt. Magazin 1990. április 1. 7. számában megjelent. "A féregnek…" kezdetű cikk címével és a felperes személyével foglalkozó részével, a Pszt. Magazin 1990. november 16-i 22. számának "Ez itt Ernyeyné..." kezdetű cikk képekkel kapcsolatos közlésével, a Szuper Pszt. 1991. október 11-i 1. számának "Jugóban…" kezdetű cikk címével és tartalmával a felperes személyiségi jogait megsértette.  Kötelezte az alperest, hogy a főszerkesztésével megjelenő Szuper Pszt. soron következő számában aláírásával ellátva az alábbi nyilatkozatot tegye közzé; /kiemelt főcímmel / MEGKÖVETEM ERNYEI BELÁT Elnézést kérek Ernyei Bélától amiért a bíróság 1992. május 19-én kelt ítéletének megállapítása szerint, több ízben megsértettem személyiségi jogait, művészi, emberi jóhírnevét. Az alperest eltiltotta attól, hogy  a felperes személyével az általa jegyzett vagy szerkesztett sajtótermékben foglalkozzék. Kötelezte az alperest, hogy felperesnek 7.900.- forint perköltséget, az Államnak 6.000.- forint illetéket fizessen meg. 

Az ítéletet az alperes támadta fellebbezéssel. Sérelmezte, hogy az első fokú bíróság nem vizsgálta, hogy a perbeli cikkeknek ki volt a szerzője, és a cikk megjelenése idején ki volt az adott újság szerkesztője illetve kiadója.
Nem értett egyet azzal, hogy személyében terhelné felelősség a jogsértésért, amennyiben az fennáll, mert ezt is vitatja. Kifogásolta, hogy a személyes meghallgatására nem került sor, és nem kapott lehetőséget bizonyítékai beszerzésére.
 Az alperes írásbeli fellebbezésében hatályon kívül helyezésre is tett indítványt, de a másodfokú tárgyaláson már csak az ítélet megváltoztatását kérte. Konkrét bizonyítási indítvány – nem volt.A felperes az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. 
A másodfokú bíróság az alperest meghallgatta arra nézve, hogy a perbeli cikkeknek ki volt a szerzője, a cikket közlő újság kiadója és szerkesztője ki volt. Az alperes nyilatkozata alapján, azt együttértékelve az első fokú eljárásban előadottakkal, azt állapította meg. hogy a Kacsa Magazinban megjelent cikknek és a Pszt Magazinba novemberben közölt írásnak ő volt a szerzője, meg a másik két cikk tekintetében társszerzősége állt fenn.
 Igaz, hogy a Szuper Pszt-beli cikk kapcsán azt állította az alperes, hogy magát a cikket nem ő írta, a címadóra pedig nem emlékszik, de a másodfokú bíróság közvetlen benyomása az volt, hogy az alperes bizonytalan ebben. Amit elmondott a szerkesztés körülményeiről az magyarázatul szolgál erre. Előadta, hogy mindőssze hárman voltak a lapnál; ő, Kemény György és a titkárnő. Együtt szerkesztették meg ezt a számot egyetlen nap délelőttjén.  
Az első fokú eljárás adatait tekintve is aggályosnak látta a másodfokú bíróság az alperes tagadását.Ugyanis az alperesi képviselő a 6. sorszámú jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy a cikkek szerzőségét nem vitatja. Még ugyanezen a tárgyaláson módosította az előadását úgy, hogy "Az Andersen meghalt..." című cikknek nem az alperes a szerzője. Még ekkor  sem vitatta a Szuper Pszt magazinbeli "Jugóban szűz maradt…" című cikk szerzőségét.
Mindehhez képest teljesen új előadást tett az alperes, amikor a másodfokú tárgyaláson az első cikk írójának vallotta magát //"Az Andersen meghalt..."/ című cikk/ és a második társszerzőségét ismerte el. /"A féregnek nincs gyermeke …/
A harmadik cikkről azt mondta, hogy ő írta, míg a negyedik – a "Jugóban szűz maradt…" címmel a Szuper Pszt. magazinban megjelent – cikk megírását  tagadta.
 Az ellentétes nyilatkozatokat mérlegelve a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes szerzői felelőssége áll fenn valamennyi cikk tekintetében. Azt, hogy a cikkek jogsértők, az első fokú bíróság helyesen állapította meg. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság álláspontját osztja, érvelésével egyetért, csupán az ítélet 5. oldalán a 2. bekezdésének második fordulatában írtakat mellőzi, mert szükségtelenül erős és elmarasztaló megállapításokat tartalmaz a cikk stílusával kapcsolatban. 
Tehát a felelősség kérdését illetően alaptalan volt a fellebbezés.A felperes a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását kellő alappal kérte. A Ptk. 84.§ /1/ bek. b./pontja alapján igényt támaszthatott a további jogsértésre való eltiltásra is. Azonban azt nem kérhette eredményesen a felperes, hogy a bíróság attól tiltsa el az alperest, hogy az általa jegyzett vagy szerkesztett sajtótermékben vele, az ő személyével foglalkozzék. Ez már az újságírói szabadságot korlátozná. Ezért a másodfokú bíróság megváltoztatta az eltiltásai kapcsolatos rendelkezést, és a jogszabálynak megfelelően a további jogsértéstől tiltotta el az alperest. 
Ugyanakkor az elégtételadó nyilatkozatot is átszövegezte, mert az alperes már nem főszerkesztője a Szuper Pszt-nek, tehát az erre való utalás nem helytálló, azt mellőzni kellett.
Továbbá a nyilatkozat, szövegezéséből nem derült ki, hogy miként valósult meg a jogsértés. Erre való utalással ki kellett egészíteni.
 
A másodfokú bíróság határozata a Pp. 253.§ /2/ bekezdésén alapszik. A kis mértékű módosítás következtében a felperes javára megállapított perköltség összegét is indokolt volt módosítani, és részperköltség címen alacsonyabb összeget megítélni. /Pp.81.§/ A munkadíjnál értékelte, hogy az illetéket teljesen az alperes terhére vette figyelembe. Ugyancsak a Pp. 8l.§-ának megfelelően határozott a másodfokú perköltségről is.A felperesnek megítélt munkadíjban juttatta kifejezésre, hogy fellebbezési illetéket a részben eredményes fellebbezés ellenére nem osztotta meg.

 
 Budapest, 1993. évi január hó 19. napján 

  T L. sk               dr. K.T. sk          G. B. dr. sk

            bíró, előadó                                                       a tanácsa elnöke                                                     bíró