Peres ügyek
Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.II.20399/1991/5.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Budai Központi Kerületi Bíróság a Szentendrei Ügyvédi Munkaközösség /2000 Városház tér 2., ügyintéző: dr. Strasser Tibor ügyvéd/ által képviselt S. I.r. és L. II.r., mindketten budapesti /1025 Budapest, Kavics út 8/d. szám alatti/ lakos felpereseknek, a személyesen eljáró Dr. budapesti lakos alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indult perében meghozta a következő
ítéletet
A bíróság megállapítja, hogy az alperes a felperesek jogi képviselőjéhez intézett levelében Írtakkal, miszerint "amennyiben továbbra is folytatódnak a legkülönfélébb hatóság előtt tett bejelentések, feljelentések és egyéb kellemetlenkedések úgy ügyfeleim határozottabban fognak fellépni, s végső soron nem riadnak vissza attól sem, hogy ti. ügyfelei ideg- és elmeorvos szakértői vizsgálatát kezdeményezzék, mivel az én meglátásom szerint is orvos szakértői problémával állunk szemben!!! "a felperesek személyiségi jogát megsértette. A bíróság a jövőre nézve a hasonló jogsértéstől eltiltja az alperest.
A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt a felperesek jogi képviselőjéhez illetve a felperesekhez címzett levélben a fenti nyilatkozatért kérjen bocsánatot. A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt a felpereseknek az őket képviselő ügyvédi munkaközösség pénztárába 3.000 /Háromezer/ Ft perköltséget fizessen meg. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban benyújtani.
Indokolás:
A bíróság a felek nyilatkozata és a levél alapján a következő tényállást állapította meg: A felpereseknek jogvitájuk támadt az alperes által képviselt tulajdonostársaikkal. A pert megelőző levelezés kapcsán az alperes jogi képviselői minőségben a következő tartalmú levelet intézte a felperesek jogi képviselőjéhez: "Ügyfeleim határozottan visszautasítják ti. ügyfelei minden alapot nélkülöző rágalomhadjáratát, s amennyiben továbbra is folytatódnak a legkülönfélébb hatóságok előtt tett bejelentések, feljelentések és egyéb kellemetlenkedések, úgy ügyfeleim határozottabban fognak fellépni, s végső soron nem riadnak vissza attól sem, hogy it.ügyfeleim ideg - és elmeorvos szakértői vizsgálatát kezdeményezzék, mivel az én meglátásom szerint is orvos szakértői problémával állunk szemben !!!" A levél egyéb része a jogvitával kapcsolatos ellenérdekű álláspontot taglalja. A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes személyiségi jogukat, ezen belül jóhírnevüket sértette a levél azon részével, amely magatartásukat ideg és elmegyógyászati vizsgálatot igénylőnek, orvosszakértői esetnek minősítette. A jövőre nézve kérték a hasonló jogsértéstől való eltiltását és arra való kötelezését, hogy jogi képviselőjükhöz valamint feléjük elnézést kérő levelet közöljön a perköltségek megfizetése mellett. Hivatkoztak arra, hogy a levélben foglaltak a személyhez fűződő jogukat, jóhírnevüket sértette. Az alperes felhívásra sem vonta vissza kitételeit.
Az alperes a kereset elutasítását, a felpereseknek perköltségben való marasztalását kérte. Azzal védekezett, hogy a levélben foglaltak a felperesek személyiségi jogait nem sértik. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a felperesek ezt ekként értékelték. A felperesek keresete alapos. A Polgári Törvénykönyv széleskörűen oltalmazza a személyiségi jogokat. A VII. fejezetben a személyiségi jogokat általában, de ezek közül egyeseket külön is kiemelve helyezi a törvény védelme alá. A Ptk.75. §. (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A Ptk.76. §-ában pedig külön is kiemeli, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, testi épségük, egészségük, becsületük, emberi méltóságuk megsértése. A Ptk.78.§.(1 )és (2) bekezdése szerint a törvényi védelem a jóhírnévre is kiterjed, amelynek sérelmét az jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozóan azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
A bíróság a perbeli levélből megállapította, hogy az alperes ebben nemcsak ügyfelei közlendőjét tolmácsolta, hanem saját személyes a felperesek személyére vonatkozó nézetét is papírra vetette. Ezt pedig nemcsak a felperesek, hanem jogi képviselőjük – tehát egy harmadik személy – tudomására is hozta. Ezért az alperes a levélben foglaltakért : saját közléséért, de az általa közvetítettekért egyaránt személyében köteles helytállni. Az alperes – úgyis, mint jogi képviselő – tevékenysége során, jogi érvei kiejtésekor, de személyes közléskor köteles más személyiségi jogát: emberi méltóságát, önérzetét, önbecsülését tiszteletben tartani. Az alperes e kötelezettségét a jogi érvek mellé indokolatlanul beiktatott bekezdéssel megsértette.
A szövegezésből kitűnően ugyanis a felpereseknek-azt az állampolgári jogán alapuló eljárását, hogy valós vagy vélt érdeksérelem esetén a hatóságtól jogvédelmet igényeltek olyan magatartásnak minősítette, amely az elmeállapotuk hibás működésére utal. Olyan hibás működésre, amely orvosszakértői vizsgálatot igényel, mert belátási képességük, cselekvőképességük kizárt, magatartásuk a társadalmilag elfogadottól jelentősen eltér. Köznapi értelemben a szöveg tehát arra utal, hogy a felperesek elmebetegek, s ha változatlanul fenntartják igényeiket ezért orvosszakértőhöz utalják őket, mert az alperes megjegyzése szerint is "orvosszakértői problémával állunk szemben". Az ember emberi mivoltának alapvető minősítő jegye az agytevékenysége. Ez az irányítója a társadalomba való beilleszkedésnek. Az elme hibás működésében szenvedőket eddig egyik társadalom sem tudta megfelelően kezelni, ezért a társadalmi életben ezek a személyek mindig hátrányos helyzetbe kerültek. Ezért a személyiségi jog lényeges eleme, hogy ép elméjét más akár vele szemben, de különösen mások előtt, kétségbe ne vonja s .az ezzel kapcsolatos gúnyos, pejoratív célzásoktól is még az esetben is megvédelmezzék, ha a bíróság ítélettel helyezi cselekvőképességet érintő gondnokság alá. A bíróság megállapította, hogy az alperes magatartása nem elsősorban a felperesek jóhírnevét, hanem a fentebb megfogalmazott személyiségi jogát sértette, ezért a Ptk.84.§.(l)bekezdés a. pontja alapján a jogsértés tényét állapította meg. A bíróság az alperest továbbá a fenti jogszabályhely b. és c. pontja alapján a jövőre nézve a jogsértéstől eltiltotta és levélbeni bocsánatkérésre kötelezte . Az alperes a pervesztessége folytán a Pp.78.§.(1)bekezdése alapján köteles a perköltséget megfizetni. Budapest, 1991. április 25.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Budai Központi Kerületi Bíróság
A bíróság megállapítja, hogy az alperes a felperesek jogi képviselőjéhez intézett levelében Írtakkal, miszerint "amennyiben továbbra is folytatódnak a legkülönfélébb hatóság előtt tett bejelentések, feljelentések és egyéb kellemetlenkedések úgy ügyfeleim határozottabban fognak fellépni, s végső soron nem riadnak vissza attól sem, hogy ti. ügyfelei ideg- és elmeorvos szakértői vizsgálatát kezdeményezzék, mivel az én meglátásom szerint is orvos szakértői problémával állunk szemben!!! "a felperesek személyiségi jogát megsértette. A bíróság a jövőre nézve a hasonló jogsértéstől eltiltja az alperest.
A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt a felperesek jogi képviselőjéhez illetve a felperesekhez címzett levélben a fenti nyilatkozatért kérjen bocsánatot.
Indokolás:
A bíróság a felek nyilatkozata és a levél alapján a következő tényállást állapította meg:
O.I. sk. dr. M. I. sk. Z. B. sk.
ülnök a tanács elnöke ülnökítéletet
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a felpereseknek – az őket képviselő Ügyvédi Iroda pénztárába – 2.000.- azaz Kettőezer forint másodfokú perköltséget fizessen meg,
Az ítélet megváltoztatása iránt az alperes fellebbezett.
Azt fejtette ki, hogy a levélben írtakkal jogsértést nem követett el. Egyrészt mert a kifogásolt mondat első része azon a tapasztalati és ellenőrizhető tényen alapszik, hogy a felperesek több ízben indítottak eljárást az ügyfelei ellen, amely alaptalannak bizonyult.
A fellebbezés nem alapos.
dr. K. T. sk
T L dr. sk G B dr. sk
bíró, előadó bíró
Tisztelettel:
Budapesti II. és III. kerületi Bíróság
Ernyei Béla budapesti / szám alatti/ lakos felperesnek,
ítéletet:
A bíróság megállapítja, hogy az alperes a Kacsa Magazin 1989. augusztus l-jén megjelent 8. számában az "Andersen meghalt..." címmel kezdődő cikk főcímeivel és tartalmával, a Pszt.Magazin 1990. április 19-i 7. számában megjelent "A féregnek..." kezdetű cikk címével és a felperes személyével foglalkozó részével, a Pszt Magazin 1990. november 16-i 22.számának "Ez itt Ernyeyné..." kezdetű cikk képekkel kapcsolatos közlésével, a Szuper Pszt 1991-október 11-i 1. számának "Jugóban..." kezdetű cikk címével és tartalmával a felperes személyiségi jogait megsértette.
MEGKÖVETEM ERNYEY BÉLÁT
Indokolás:
"A féregnek sincs gerince, Szegény lap Ernyeyvel főz" kiemelt főcímekkel, szerző által alá nem irt cikk jelent meg. A magazinnak az alperes volt szerkesztője.
Továbbá kérte, hogy a bíróság a jövőre nézve tiltsa el az alperest attól, hogy az általa szerkesztett vagy jegyzett lapban személyével foglalkozzék. Perköltségre igényt tartott.
A bíróság a tényállást a becsatolt cikkek, a felperes személyes előadása és az azt alátámasztó - fotókkal is illusztrált - "Az álmok veszélyes dolgok..." című könyv alapján állapította meg.
A Ptk.76.§-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen - több más védett érték mellett- a becsület és az emberi méltóság megsértése.
A (2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen aki más személyre vonatkozó , azt sértő valótlan tényt állit, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
Tartalmilag a cikk azt a látszatot kívánja kelteni, hogy a felperes egy színházigazgató jóindulata és egy szerelmi kapcsolat révén érvényesülhetett csak. A több mint tíz évvel ezelőtt történtek felelevenítése ezért kifejezetten csak a felperes művészi, emberi hitele lejáratására irányult, mert a szerző nem vette a fáradságot arra, hogy legalább a felperes könyvéből tájékozódott volna pályája alakulásáról.
Nem igazolta az alperes a cikkben megfogalmazott további állításait sem. Jóllehet, hogy ezen esetek valósága esetén sem lehet senkiről, így a felperesről sem becsmérlőén általánosítani. A "nagy mesélők " közé sorolni, hazugnak nevezni, tiltott üzleteléssel, sefteléssel gyanúsítani,. A pejoratív általánosítás bizonyíthatatlan- és önmagában jóhírnevét sértő.
A harmadik cikk címei ennélfogva nem a felperes feleségét, hanem a felperest magát kívánja rossz fényben feltüntetni azzal, hogy arra céloz, hogy a felperes felesége nem művészetét gyakorolja, hanem aktfotóit jelenteti meg. Számit arra, hogy a magyar közönség nagyobb része – függetlenül a fotók művészi értékétől – erkölcsileg elítélendőnek tartja ezt a tevékenységet.
A bíróság tapasztalva az alperes által korábban és jelenleg jegyzett lapok hangnemét arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes , a rövid szövegű bocsánatkérés mellett, ezentúl akkor lehet védett a további jogsértés lehetőségétől, ha a bíróság a jövőre nézve teljes mértékben eltiltja az alperest attól, hogy a felperes személyéről bármilyen formában megnyilvánuljon.
S. dr.M. B.
ülnök a tanács elnöke ülnök
-----------------------------------------------------
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
dr. Strasser Tibor ügyvéd /2000 Szentendre Városház tér 2./ által képviselt
dr. H. L. ügyvéd által képviselt
az 1992. évi május hó 19. napján 2.P.II.22873/1991/8. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 9.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő
Nem értett egyet azzal, hogy személyében terhelné felelősség a jogsértésért, amennyiben az fennáll, mert ezt is vitatja. Kifogásolta, hogy a személyes meghallgatására nem került sor, és nem kapott lehetőséget bizonyítékai beszerzésére.
Mindehhez képest teljesen új előadást tett az alperes, amikor a másodfokú tárgyaláson az első cikk írójának vallotta magát //"Az Andersen meghalt..."/ című cikk/ és a második társszerzőségét ismerte el. /"A féregnek nincs gyermeke …/
A harmadik cikkről azt mondta, hogy ő írta, míg a negyedik – a "Jugóban szűz maradt…" címmel a Szuper Pszt. magazinban megjelent – cikk megírását tagadta.
Továbbá a nyilatkozat, szövegezéséből nem derült ki, hogy miként valósult meg a jogsértés. Erre való utalással ki kellett egészíteni.
T L. sk dr. K.T. sk G. B. dr. sk
bíró, előadó a tanácsa elnöke bíró