A Royal-Bau Rt. jogorvoslati kérelme Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG
(13366/2005)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Iktsz: D.364/10/2005.
Tárgy: a Royal-Bau Rt. jogorvoslati kérelme Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Royal-Bau Rt. (2040 Budaörs, Tél u. 7/A. képviseli: Strasser-Józsa-Vető Ügyvédi Iroda: dr. Strasser Tibor ügyvéd 1132 Budapest, Csanády u. 21., a továbbiakban: kérelmező) által a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. (1064 Budapest, Rózsa u. 81-83., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Vállalkozási szerződés az Erkel Ferenc Altalános Iskola és Gimnázium (Budapest, VI., Szív. u. 19-21.-VI., Felsőerdősor u. 20.) építési kivitelezése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 252. �-ára tekintettel a Kbt. 90. � (1) bekezdését, a Kbt. 93. � (2) bekezdését és a Kbt. 96. � (1) bekezdését, a Döntőbizottság ezért megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal is sújtja.
A kérelmet ezt meghaladóan elutasítja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-0172036100000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000 Ft. (azaz egyszáz-ötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásbeli észrevételei és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2005. április 1-jén a Közbeszerzési Értesítő 36. számában 3398/2005. sz. alatt nyílt eljárás megindítására ajánlati felhívást tett közzé a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Az ajánlatkérő megadta a pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait, ezek megkövetelt igazolási módjait. A felhívás IV.2. pontjában az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját határozta meg. Részszempontoknak és súlyszámoknak alábbiakat adta meg:
részszempontok
súlyszámok
1. Bruttó vállalási ár
50
2. kivitelezési határidő: 2005/08/26-i teljesítési határidő előtt (az ajánlati dokumentációban részletesen meghatározottak szerint)
20
3. kivitelezési határidő: 2005/08/26-i teljesítési határidővel (az ajánlati dokumentációban részletesen meghatározottak szerint)
15
4. kivitelezési határidő: 2005/08/26-i teljesítési határidő előtt 2006/08/26-i végteljesítési határidővel (az ajánlati dokumentációban részletesen meghatározottak szerint)
10
5. teljesítési határidőre vonatkozó késedelmi kötbér mértéke
15
6. jóteljesítési bankgarancia mértéke
10
7. a minimálisan elírt 1 évjótállási időszakot meghaladóan vállaltjótállási idő (max. 5 év)
5
A felhívás VI.4. pontjában foglalt „Egyéb információk” 4. pontjában ajánlatkérő megadta, hogy az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-10 pont. A pontszámok kiosztása minden részszempont esetében a legkedvezőbb érték és a vizsgált érték egymáshoz viszonyított arányában történik. Az ajánlattételi határidőt és az ajánlatok bontását 2005. május 17. napjára, az eredményhirdetés tervezett időpontját 2005. május 26-ára, a szerződéskötés tervezett időpontját 2005. június 3-ára állapította meg.
A felhívás mellett ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben útmutatót adott az ajánlat elkészítéséhez, ismertette a rekonstrukció műszaki tartalmát és annak ütemezését, valamint megadta a szerződés tervezetet és a mellékleteket. A dokumentáció 3. és 4. oldalán határozta meg a rekonstrukció műszaki tartalmát és ütemezését. Az ütemezéshez kapcsolódóan az értékelésére vonatkozóan a 10. oldalon a felhívásban ismertetett – 2., 3. és 4. részszempontok esetén – a különböző kivitelezési határidőkre ajánlatkérő ugyanazon munkák elvégzését sorolta fel.
Ajánlatkérő a dokumentáció 21. és 22. oldalán 111.6.1. valamint 111.6.2. mellékletként meghatározta a teljesítési és számlázási ütemterveket 2005. augusztus 26-i, illetve 2006. augusztus 26-i teljesítési határidő esetén.
Ajánlatkérő válaszolt a közbeszerzési eljárás során felmerült kérdésekre. Az 1. kérdéssoron szerepelt a Hérosz Építőipari Rt. 4. kérdése, amely a következő volt: milyen számítási képletet használ majd ajánlatkérő az értékelés során. Ajánlatkérő válaszában közölte, hogy a pontozás során használt képlet súlyszám és pontszám szorzata arányosítással.
Az ajánlattételi határidőre ajánlat érkezett a kérelmezőtől, a GÉSZ Holding Kft.-től, a Pest-Bau Kft.-től, a KIPSZER Rt.-től, a Maszer Rt.-től, valamint a Relavill Kft.-től.
Az ajánlatok elbírálása során ajánlatkérő hiánypótlást küldött a Pest-Bau Kft. és a Relavill Kft. részére.
Ajánlatkérő 2005. május 26-án hirdette ki az eljárás eredményét. Ekkor közölte, hogy mindegyik ajánlat érvényes volt, az eljárás nyertese pedig 900 ponttal a GESZ Holding Kft., második helyezett pedig 850 ponttal a kérelmező lett.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti írásbeli összegezést nem készített, az eredményhirdetésen jegyzőkönyvet, jelenléti ívet nem vezetett, nem adta át a jelenlévő ajánlattevők számára a Kbt. 93. � (2) bekezdés szerinti összegzést, nem ismertette az ezen összegzésnek megfelelő adatokat sem.
Ajánlatkérő az eredményhirdetést követő 1 óra múlva megküldte az eredményhirdetésről készült emlékeztetőt, valamint az értékelés során készített összefoglaló táblázatot.
Kérelmező 2005. május 31-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, mivel álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértést követett el. Előadta, hogy az eredményhirdetés nem a formai és tartalmi előírások szerint zajlott le, másrészt az ajánlatokat ajánlatkérő hibásan értékelte és ennek megfelelően hibás a kihirdetett eredmény is.
Kérte ezért jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedés elrendelésével a szerződéskötés megtiltását. Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen jelenléti ívet, jegyzőkönyvet nem vezetett, valamint nem ismertette az ajánlattevőknek a kiírás szerinti bírálati részszempontok szerinti pontszámait és ezek összegzését. Kérelmező előadta, hogy a szóbeli tájékoztatáson csak annyi hangzott el, hogy mindegyik ajánlat érvényes volt és az összességében legelőnyösebb ajánlatot a GÉSZ Holding Kft. adta 900-as összpontszámmal, míg a második legkedvezőbbet a kérelmező.
Kérelmező előadta azt is, hogy az eredményhirdetés során kérte a pontozás, a módszer részletes ismertetését, azonban ajánlatkérőtől azt a választ kapta, hogy az írásbeli anyagot a pályázók postán kapják meg. Az eredményhirdetést követően megküldött emlékeztető ismételten hiányosan ad információt az eredményhirdetési eljárásról, ajánlatkérő ezen magatartásaival megsértette a Kbt. 96. � (1) bekezdését.
Kérelmező álláspontja szerint az emlékeztetőhöz mellékelt táblázatok alapján megállapítható, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megadott értékelési módszert ajánlatkérő nem egyértelműen, nem következetesen és nem a kiírásnak megfelelően alkalmazta. Álláspontja szerint a bontási jegyzőkönyv szerinti ajánlati elemek alapján – a kivitelezési határidő részszempont esetén – az ajánlati felhívásában meghatározott arányosítás módszer bármelyikének alkalmazásával (akár számtani, akár lineáris, akár értékarányosítással számítja ki) megállapítható, hogy ajánlatkérő rosszul határozta meg a GÉSZ Holding Kftnek a befejezési határidőre kapott 9 – súlyozottan 180 – pontját. Előadta azt, hogy ezen értékelési szempont alapján a GÉSZ Holding Kft. legalább 140 ponttal kapott többet, így összpontjainak száma nem 900, hanem 760 pont. Kérelmező szerint mindebből tehát megállapítható, hogy ajánlatkérő jogszerű eljárása esetén az eljárás nyertese ő lett volna.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében és a tárgyaláson előadta, hogy kéri a jogorvoslati kérelmet, mint alaptalant elutasítani, egyebekben pedig a Döntőbizottság kötelezze kérelmezőt a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viselésére.
Ajánlatkérő a tárgyaláson elismerte, hogy nem készített a Kbt. 93. � (2) bekezdés szerinti összegzést, így azt az eredményhirdetésen a jelen lévő ajánlattevőknek nem is adta át és nem ismertette az ajánlatoknak az elbírálásra került részszempontokra kapott pontszámait sem. Álláspontja szerint a Kbt. nem írja elő jelenléti ív és jegyzőkönyv készítésének kötelezettségét, az emlékeztetőt pedig adminisztrációs okok miatt csak egy órával később tudta megküldeni az ajánlattevők részére.
A kérelmező azon kérelmi elemével kapcsolatban, hogy nem tartotta be az ajánlati felhívásban és dokumentációban általa előírt módszert, előadta: a felhívásban és a dokumentációban valóban úgy határozta meg a pontszámok kiszámítása során alkalmazandó módszert, hogy a legkedvezőbb érték és a vizsgált érték egymáshoz viszonyított arányában történik, azonban a leírás ellenére a hangsúly az arány szón van, ezért az arányosítás mindegyik módszerét jogszerűen alkalmazta az értékelés során. Ajánlatkérő utalt a Közbeszerzési Értesítő 2004. július 23-i 83. számában megjelent 2/2004. (K.É.) Közbeszerzések Tanácsa ajánlására (a továbbiakban: Ajánlás) is, az értékelés során az abban meghatározott különböző arányosítási módszereket alkalmazta az egyes részszempontokon belül. Az Ajánlásban ajánlott arányosítási módszerek közül a bruttó vállalási ár, a késedelmi kötbér mértéke, a jóteljesítési bankgarancia mértéke és a jótállás bírálati részszempontok esetében a lineáris arányosítás matematikai képletét, míg a kivitelezési határidő tekintetében pedig matematikai képlet nélkül, a sorba rendezés módszerét alkalmazta az egyes ajánlattevők pontszámainak kiszámításához.
Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a Pest-Bau Kft. és a MASZER Rt. esetében az összefoglaló táblázatban adminisztratív hiba miatt tüntette fel nulla pontot a kivitelezési határidőre.
A Döntőbizottság 2005. június 1-jén D.364/3/2005. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként megtiltotta a szerződéskötést.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapos.
A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen közbeszerzési eljárása során az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezetében foglalt szabályok szerint volt köteles eljárni.
A Kbt. 252. �-a szerint a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (4899. �) – a 23. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 90. � (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. � (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Kbt. 91. � (1) bekezdése rögzíti, hogy az eljárás nyertese azaz ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. � (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
A Kbt. 93. � (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról.
A Kbt. 96. � (1) bekezdése szerint az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 93. � (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távollevő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül meg kell küldeni.
A Döntőbizottság elsődlegesen az ajánlatok értékelést tekintette át. A felhívásban és a dokumentációban foglaltakat határidőben jogorvoslati kérelemmel senki sem támadta meg, ezért az eljárás ezen szakaszában a benne közölt előírásokat tényként kell kezelni. A Döntőbizottság vizsgálata ezért nem terjed ki arra, hogy ajánlatkérő a kivitelezés határidejére – a vállalt időpontoktól függően – három különböző súlyszámot állapított meg.
Ajánlatkérő a felhívásban minden részszempont esetében az értékelés módszereként a legkedvezőbb érték és a vizsgált érték egymáshoz viszonyított arányát határozta meg. A tárgyaláson maga is úgy nyilatkozott, hogy a kivitelezési határidő esetén az egyes ajánlattevők pontszámainak kiszámításakor a sorba rendezés módszerét, míg az összes többi bírálati részszempont esetében pedig a lineáris arányosítás módszerét alkalmazta.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében kizárólag a teljesítési határidő értékelését sérelmezte, ezért a Döntőbizottság vizsgálata arra irányult, hogy a kivitelezési határidő részszempont pontszámainak kiszámítása során a matematikai képlet nélkül alkalmazott módszer megfelel-e a felhívásban meghatározott arányosítás módszerének, illetve a sorba rendezés módszere arányosítási módszer-e. A benyújtott ajánlatok és az ajánlatkérő összefoglaló táblázata alapján a Döntőbizottság az alábbi táblázatot tudta felállítani:
Ajánlattevő
Vállalt kivitelezési
határidő:
Ajánlatkérő álta
kiosztott pontszám:
Kérelmező
2005. augusztus 1.
10
KIPSZER Rt.
2005. augusztus 19.
9
GESZ Holding Kft.
2005. augusztus 22.
9
Relavill Kft.
2005. augusztus 26.
10
Pest-Bau Kft.
2006. augusztus 26.
0
Maszer Rt.
2006. augusztus 26.
0
A vizsgált adatok alapján a Döntőbizottság egyértelműen megállapította, hogy kivitelezési határidő részszempont értékelését ajánlatkérő nem arányosan és így nem a felhívásban meghatározott módszer szerint végezte el, mivel a kiosztott pontszámok nem tükrözik, hogy az egyes ajánlati elemek mennyivel kedvezőbbek ajánlatkérő számára.
A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a hivatkozott Ajánlás III. fejezet A) alfejezete tartalmazza a relatív értékelés módszereit. Ezek egyike az arányosítás – ezen belül a lineáris arányosítás, az értékarányosítás és az egyéb nem lineáris arányosítás -, a másik pedig a sorba rendezés módszere. A sorba rendezés módszere tehát nem arányosítás, hanem attól eltérő relatív értékelési módszer.
A Döntőbizottság ez alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem a felhívásban és dokumentációban meghatározott módszer alapján osztotta ki a kivitelezési határidő bírálati részszempont tartalmai elemeinek a pontszámait, megsértve ezzel a Kbt. 90. � (1) bekezdését.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a felhívás VI.4.4) pontjában megadott módszernek a leírása alapján ajánlatkérő jogszerűen nem használhatta volna az alsó bázis bevonását tartalmazó lineáris arányosítás matematikai képletet sem. Ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban képlet nélkül, leíró módon az Ajánlás III. fejezet A) alfejezet 1.c) pontjában szereplő egyéb nem lineáris arányosításnak megfelelő módszert adta meg.
A Döntőbizottság megjegyzi azt is, hogy a Kbt. 90. � (1) bekezdése azt is rögzíti, hogy a részszempontok tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között kell értékelnie. Ajánlatkérő ezt jelen esetben 1-10 között határozta meg, ajánlatkérő tehát a már érvényesnek nyilvánított ajánlatok között nem oszthat ki egynél kisebb pontszámot az egyes részszempontok esetében.
A közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet.) 7. � (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálására vonatkozó írásbeli összegezés mintáját [Kbt. 93. � (2) bekezdése, 151. � (7) bekezdése] a 27. melléklet tartalmazza.
Ajánlatkérő nyilatkozata alapján a Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy ajánlatkérő nem készített a Kbt. 93. � (2) bekezdésében előírt, a Rendelet 27. melléklete szerinti összegzést. A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az ajánlatkérő által az emlékeztető mellékleteként az ajánlattevők rendelkezésre bocsátott összefoglaló táblázat és az emlékeztető együttesen sem felelnek meg a Rendelet 27. melléklete szerinti összegzés formájának, tartalmának, mert az nem, vagy nem teljes körűen tartalmazza például az összegzés 3-11. és 14-16. pontja szerinti adatokat. Ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 93. � (2) bekezdését.
A Döntőbizottság tényként állapította meg azt is – ajánlatkérő és kérelmező egyező előadása alapján -, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen nem ismertette a Kbt. 93. � (2) bekezdés szerinti adatokat, így minden ajánlattevőre vonatkozóan az elbírálás alapjául szolgáló részszempontok tartalmi elemeiket. Ajánlatkérő az eredményhirdetésen nem adta át a jelenlévő ajánlattevőknek – mivel az el sem készült -a 93. � (2) bekezdése szerinti összegezést, de még az értékelő táblázatot sem, amin a döntését dokumentálta. A Kbt. 3. �-ában megfogalmazott kógenciára tekintettel a Kbt. 93. � (2) bekezdése alapján ajánlatkérő köteles az összegezést elkészíteni, a 96. � (1) bekezdése szerint pedig azt átadni az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevőknek, nem hivatkozhat adminisztrációs okokra. Ajánlatkérő ezen magtartásaival a Kbt. 96. � (1) bekezdését is megsértette.
A Kbt. 7. � (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni.
A Kbt. 7. � (2) bekezdése rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [98. � (4) bekezdése], illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a Kbt. nem írja elő eredményhirdetésről jegyzőkönyv és jelenléti ív készítését, ezért kérelmező ezen kérelmi elemét elutasítja.
Megjegyzi azonban a Döntőbizottság azt is, hogy a Kbt. 7. � (1) és (2) bekezdéseiben foglalt előírásoknak ajánlatkérőnek eleget kell tennie és ezen rendelkezések jogszerű megvalósulása a jegyzőkönyv és jelenléti ív vezetésével biztosítható leginkább.
A Döntőbizottság külön nem vizsgálta kérelmező azon kérelmi elemét, hogy ajánlatkérő jogszerű értékelése esetén ő lett volna az eljárás nyertese, mivel a Döntőbizottság ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Ajánlatkérőnek tehát az ajánlatokat – a felhívásban meghatározottak szerint – a Kbt. 342. � (1) bekezdése alapján újra értékelheti, a Döntőbizottság pedig ajánlatkérő ezen jogkörét nem vonhatta el.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. � (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. � (2) bekezdés e) pontja alapján a jogsértést megállapította, a Kbt. 340. � (2) bekezdés g) pontja alapján pedig megsemmisítette az ajánlatkérőnek a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárását lezáró döntését. A Döntőbizottság a Kbt. 340. � (2) bekezdés h) pontja és a Kbt. 341. � (6) bekezdése alapján rendelkezett a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.
A Kbt. 341. � (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe.
A Kbt. 341. � (4) bekezdése szerint A 340. � (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)-(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A fenti jogszabályhely alapján Döntőbizottság a jogsértések súlyára tekintettel bírság kiszabását tartotta indokoltnak. A bírság összegének meghatározásakor a Döntőbizottság figyelembe vette, hogy a közbeszerzés mintegy 118 millió forintos értékét és azt a körülményt is, hogy a jogsértés reparálható. Mindezek alapján a bírság összegét a rendelkező részben meghatározottak szerint állapította meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. � (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2005. június 30.
Dr. Puskás Dóra Hildegard s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
