egy becsületbeli ügy

Budai Központi Kerületi Bíróság2.P.II.20399/1991/5.  

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
  

A Budai Központi Kerületi Bíróság
 a Szentendrei Ügyvédi Munkaközösség /2000 Városház tér 2., ügyintéző: dr. Strasser Tibor ügyvéd/ által képviselt S. I.r. és L. II.r., mindketten budapesti /1025 Budapest, Kavics út 8/d. szám alatti/ lakos felpereseknek, a személyesen eljáró Dr. budapesti lakos alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indult perében meghozta a következő 

                                                                                   
ítéletet  

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a felperesek jogi képviselőjéhez intézett levelében Írtakkal, miszerint "amennyiben továbbra is folytatódnak a legkülönfélébb hatóság előtt tett bejelentések, feljelentések és egyéb kellemetlenkedések úgy ügyfeleim határozottabban fognak fellépni, s végső soron nem riadnak vissza attól sem, hogy ti. ügyfelei ideg- és elmeorvos szakértői vizsgálatát kezdeményezzék, mivel az én meglátásom szerint is orvos szakértői problémával állunk szemben!!! "a felperesek személyiségi jogát megsértette. A bíróság a jövőre nézve a hasonló jogsértéstől eltiltja az alperest.
 

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt a felperesek jogi képviselőjéhez illetve a felperesekhez címzett levélben a fenti nyilatkozatért kérjen bocsánatot.
 A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt a felpereseknek az őket képviselő ügyvédi munkaközösség pénztárába 3.000 /Háromezer/ Ft perköltsé­get fizessen meg. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban benyújtani. 

Indokolás:
 

A bíróság a felek nyilatkozata és a levél alapján a következő tényállást állapította meg:
 A felpereseknek jogvitájuk támadt az alperes által képviselt tulajdonostársaikkal. A pert megelőző levelezés kapcsán az alperes jogi képviselői minőségben a következő tartalmú levelet intézte a felperesek jogi képviselőjéhez: "Ügyfeleim határozottan visszautasítják ti. ügyfelei minden alapot nélkülöző rágalomhadjáratát, s amennyiben továbbra is folytatódnak a legkülönfélébb hatóságok előtt tett bejelentések, feljelentések és egyéb kellemetlenkedések, úgy ügyfeleim határozottabban fognak fellépni, s végső soron nem riadnak vissza attól sem, hogy it.ügyfeleim ideg – és elmeorvos szakértői vizsgálatát kezdeményezzék, mivel az én meglátásom szerint is orvos szakértői problémával állunk szemben !!!" A levél egyéb része a jogvitával kapcsolatos ellenérdekű álláspontot taglalja. A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes személyiségi jogukat, ezen belül jóhírnevüket sértette a levél azon részével, amely magatartásukat ideg és elmegyógyászati vizsgálatot igénylőnek, orvosszakértői esetnek minősítette. A jövőre nézve kérték a hasonló jogsértéstől való eltiltását és arra való kötelezését, hogy jogi képviselőjükhöz valamint feléjük elnézést kérő levelet közöljön a perköltségek megfizetése mellett.Hivatkoztak arra, hogy a levélben foglaltak a személyhez fűződő jogukat, jóhírnevüket sértette. Az alperes felhívásra sem vonta vissza kitételeit. 
Az alperes a kereset elutasítását, a felpereseknek perköltségben való marasztalását kérte. Azzal védekezett, hogy a levélben foglaltak a felperesek személyiségi jogait nem sértik. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a felperesek ezt ekként értékelték. A felperesek keresete alapos. A Polgári Törvénykönyv széleskörűen oltalmazza a személyiségi jogokat. A VII. fejezetben a személyiségi jogokat általában, de ezek közül egyeseket külön is kiemelve helyezi a törvény védelme alá. A Ptk.75. §. (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.A Ptk.76. §-ában pedig külön is kiemeli, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, testi épségük, egészségük, becsületük, emberi méltóságuk megsértése. A Ptk.78.§.(1 )és (2) bekezdése szerint a törvényi védelem a jóhírnévre is kiterjed, amelynek sérelmét az jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozóan azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. 
A bíróság a perbeli levélből megállapította, hogy az alperes ebben nemcsak ügyfelei közlendőjét tolmácsolta, hanem saját személyes a felperesek személyére vonatkozó nézetét is papírra vetette. Ezt pedig nemcsak a felperesek, hanem jogi képviselőjük – tehát egy harmadik személy – tudomására is hozta. Ezért az alperes a levélben foglaltakért : saját közléséért, de az általa közvetítettekért egyaránt személyében köteles helytállni. Az alperes – úgyis, mint jogi képviselő – tevékenysége során, jogi érvei kiejtésekor, de személyes közléskor köteles más személyiségi jogát: emberi méltóságát, önérzetét, önbecsülését tiszteletben tartani. Az alperes e kötelezettségét a jogi érvek mellé indokolatlanul beiktatott bekezdés­sel megsértette. 
A szövegezésből kitűnően ugyanis a felpereseknek-azt az állampolgári jogán alapuló eljárását, hogy valós vagy vélt érdeksérelem esetén a hatóságtól jogvédelmet igényeltek olyan magatartásnak minősítette, amely az elmeállapotuk hibás működésére utal. Olyan hibás működésre, amely orvosszakértői vizsgálatot igényel, mert belátási képességük, cselekvőképességük kizárt, magatartásuk a társadalmilag elfogadottól jelentősen eltér. Köznapi értelemben a szöveg tehát arra utal, hogy a felperesek elmebetegek, s ha változatlanul fenntartják igényeiket ezért orvosszakértőhöz utalják őket, mert az alperes megjegyzése szerint is "orvosszakértői problémával állunk szemben". Az ember emberi mivoltának alapvető minősítő jegye az agytevékenysége. Ez az irányítója a társadalomba való beilleszkedésnek. Az elme hibás működésében szenvedőket eddig egyik társadalom sem tudta megfelelően kezelni, ezért a társadalmi életben ezek a személyek mindig hátrányos helyzetbe kerültek. Ezért a személyiségi jog lényeges eleme, hogy ép elméjét más akár vele szemben, de különösen mások előtt, kétségbe ne vonja s .az ezzel kapcsolatos gúnyos, pejoratív célzásoktól is még az esetben is megvédelmezzék, ha a bíróság ítélettel helyezi cselekvőképességet érintő gondnokság alá. A bíróság megállapította, hogy az alperes magatartása nem elsősorban a felperesek jóhírnevét, hanem a fentebb megfogalmazott személyiségi jogát sértette, ezért a Ptk.84.§.(l)bekezdés a. pontja alapján a jogsértés tényét állapította meg.A bíróság az alperest továbbá a fenti jogszabályhely b. és c. pontja alapján a jövőre nézve a jogsértéstől eltiltotta és levélbeni bocsánatkérésre kötelezte . Az alperes a pervesztessége folytán a Pp.78.§.(1)bekezdése alapján köteles a perköltséget megfizetni.  Budapest, 1991. április 25.  

             O.I. sk.                                       dr. M. I. sk.                                           Z. B. sk.

               ülnök                                       a tanács elnöke                                           ülnök      


 A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság47 Pf. II. 24.767/1991/2. szám 

                                               
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 

 
A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a Szentendrei Ügyvédi Iroda /2000 Szentendre, Városház tér 2., ügyintéző: dr. Strasser Tibor ügyvéd/ által képviselt S. I.r. és L. II.r. mindketten budapesti  lakos felpereseknek,a Budapesti Ügyvédi Iroda által képviselt Dr. budapesti  lakos alperes ellen,személyiségi jog megsértése iránt a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban tett perében az 1991. évi április hó 29. napján 2.P.II.20.399/1991/5. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 7.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő  

                                   ítéletet
 

 
A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. 


Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a felpereseknek – az őket képviselő Ügyvédi Iroda pénztárába – 2.000.- azaz Kettőezer forint másodfokú perköltséget fizessen meg,

a hiányzó, az illetékfeljegyzés jog folytán le nem rótt 2.100.- azaz Kettőezer-egyszáz forint fellebbezési illetéket pedig az államnak külön felhívásra térítse meg. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. 


                                                                                            
Indoklás.  

Az első fokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperesek jogi képviselőjéhez intézett levélben írtakkal, miszerint "amennyiben továbbra is folytatódnak a legkülönfélébb hatóság előtt tett bejelentések, feljelentések és egyéb kellemetlenkedések, úgy ügyfeleim határozottabban fognak fellépni, s végső soron nem riadnak vissza attól sem, hogy ti. ügyfelei ideg- és elmeorvosszakértő vizsgálatát kezdeményezzék, mivel az én meglátásom szerint is orovosszakértői problémával állunk szemben!!!" a felperesek személyiségi jogát megsértette.A jövőre nézve a hasonló jogsértésektől eltiltotta az alperest, és kötelezte arra, hogy 15 nap alatt a felperesek jogi képviselőjéhez dr. K.-hoz, illetve a felperesekhez címzett levélben a fenti nyilatkozatáért kérjen bocsánatot.Az alperest 3000.- forint perköltségben marasztalta. 

Az ítélet megváltoztatása iránt az alperes fellebbezett.
Azt fejtette ki, hogy a levélben írtakkal jogsértést nem követett el. Egyrészt mert a kifogásolt mondat első része azon a tapasztalati és ellenőrizhető tényen alapszik, hogy a felperesek több ízben indítottak eljárást az ügyfelei ellen, amely alaptalannak bizonyult.
 Az ügyfelei álláspontját közölte a felperesekkel, miszerint ha az alaptalan eljárások kezdeményezésével nem hagynak fel az ideg- és elmeorvosszakértői vizsgálatukat, kezdeményezik. Véleménye szerint ezáltal nem állították, hogy a felperesek elmeállapota hibásan működne, így jóhírnévhez fűződő jogukat nem sértették, miként a saját személyes véleményeként is csak azt közölte, hogy szerinte is orvosszakértői probléma merült fel, de semmilyen bántót sértőt nem állított, azaz nem állította, hogy a felperesek elmebetegek. A fellebbezésben hivatkozott az alperes arra is, hogy nem dr. K, hanem dr. Sz volt a levél címzettje. Következésképpen érthetetlen, hogy az első fokú bíróság miért dr. K.-hoz rendelte megküldeni az elégtételt adó nyilatkozatot. 

A fellebbezés nem alapos.
 
Az első fokú bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy az alperes a felperesek emberi méltóságát sértette meg a levélben írtakkal /ítélet indokolása 2. old. 10. bekezdés/, tehát nem hamis, valótlan tényállításokkal megvalósítható jóhírnév sérelmet látott fennállni. Abban pedig igaza volt, hogy az emberi méltóságot sérti a perben vizsgált alperesi közlés, ami tulajdonképpen azon vélemény megfogalmazása volt, hogy a felperesek pereskedése orvosra tartozó kérdést vet fel. Azaz sejteti azt, miszerint személyiségükkel illetve elmeállapotukkal hozható összegfüggésbe a ténykedésük, valamiféle káros tünetről lehet szó. A szabad véleményalkotás joga, mégha az őt alaptalan per ténye, amit az alperesi képviselő a fellebbezési tárgyaláson állított igaz is lenne, akkor sem terjed odáig, hogy ilyenfajta megvilágításba helyezhesse bárki a pert, eljárást kezdeményezőt, illetve annak személyiségét. Ez valóban emberi méltóságot sért. Az első fokú bíróság álláspontjával a másodfokú bíróság egyetért. Azt is helyesen fejtette ki az első fokú bíróság, hogy az alperes nemcsak közvetítette ügyfelei álláspontját, hanem sajátjaival együtt tolmácsolta azt. Mondható, hogy mintegy azonosult azzal, és megerősítette azt sajátjaként is. Egyébként önmagában nézve azt a részt, amit az alperes a fellebbezésében saját véleményként említ, ez is jogsértő, már pusztán azáltal is megvalósult a jogsértés. 
Ami pedig az elégtétel módját illeti, a másodfokú bíróság nem találta mellőzhetőnek az elégtételnyújtásként elrendelt nyilatkozat megküldését dr. K.-nak. A felperesek dr. K. vették át a sérelmes levelet, tehát függetlenül attól, hogy kinek volt címezve az, nevezetthez került, ő tudott az abban írtakról, és hozzá kérték a felperesek eljuttatni a nyilatkozatot. Természetesen a bocsánatkérés címzettjei a felperesek, de arról illetve a jogsértésről kell, hogy értesüljön az is aki arról tudomást szerzett, aki a felperesek szerint dr. K. Ők az igényüket nem módosították azután sem, hogy az alperes közölte ,a levél címzettje más volt. 
Az elmondottak szerint helybenhagyta a másodfokú bíróság az első fokú bíróság döntését a Pp.253-§ /2/ bekezdése alapján és rendelkezett a másodfokú perköltségről a Pp.78.§-a szerint, valamint a hiányzó fellebbezési illeték viseléséről.

 
Budapest, 1991. évi november hó 5. napján                                                        
                                               
                                                           dr. K. T. sk
       a tanács elnöke  

                    T L  dr. sk                                                                                   G B dr. sk                  
                     
bíró, előadó                                                                                       bíró

—————————————————————————————————————————————————————————– Tc. S. és L. részére
l025 Bp.  Tisztelt Asszonyom és Uram!  
A Fővárosi Bíróság 47.Pf. II.24.767/1991/2. sorszámú ítéletére hivatkozva elnézésüket kérem, hogy a személyi­ségi jogaikat sértve érezték az általam írt levél miatt!  A fenti nyilatkozatomért sajnálkozásomat fejezem ki!  Egyben tájékoztatom önöket, hogy a megítélt 5.000.-Ft perköltséget átutaltam jogi képviselőjük irodájába.
 Kelt Budapesten, 1991. jan. 8.                                
         
Tisztelettel:
                                                                                               Dr.