2013. évi CLXXVII. törvény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
ELSŐ RÉSZ
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megtett jognyilatkozatokra
kell alkalmazni.
II. Fejezet
A Ptk. Második Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések
1. A cselekvőképesség
(A Ptk. 2:18. §-ához)
2. § A Ptk. hatálybalépésekor a tizenhetedik életévét még be nem töltött, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett kiskorú jognyilatkozatainak megtételére – ideértve a függő jognyilatkozatokat is – a Ptk. korlátozottan cselekvőképes kiskorúak jognyilatkozataira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. § A tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig a kiskorú tizenhetedik életévének betöltéséig meg kell szüntetni. A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltését követően ismételten előterjesztett kereset alapján a nagykorúakra vonatkozó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti.
(A Ptk. 2:19-2:30. §-ához)
4. § (1) A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban – ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha az a nagykorú személy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésére irányulna.
5. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyre a Ptk. cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyeket a következő felülvizsgálati eljárás lefolytatásáig cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló cselekvőképtelen nagykorú személyként kell a gondnokoltak elektronikus nyilvántartásában szerepeltetni.
(3) A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet általánosan korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyt a gondnokság alá helyező határozatban a kötelező felülvizsgálatra megállapított időpontban a Ptk. gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatára irányuló eljárásának szabályai szerint kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy a cselekvőképességét indokolt-e korlátozni, és ha igen, mely ügycsoportokban.
6. § (1) A gyámhatóságnak
a) 2014-ben az 1982. december 31. előtt,
b) 2015-ben az 1983. január 1. és 1994. december 31. között,
c) 2016-ban az 1995. január 1. és 2001. december 31. között,
d) 2017-ben a 2002. január 1. és 2007. december 31. között,
e) 2018-ban a 2008. január 1. és 2014. március 14. között
elrendelt – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó – határozatok felülvizsgálata iránt kell a bíróságon pert indítania.
(2) A Ptk. hatálybalépése előtt hozott, felülvizsgálati kötelezettséget tartalmazó határozatok esetében a felülvizsgálati eljárást a bírósági határozatban megjelölt időpontban, de legkésőbb a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania.
(A Ptk. 2:31-2:37. §-ához)
7. § A Ptk. hatálybalépése előtt kirendelt gondnok jogaira és kötelezettségeire a Ptk. hatálybalépését követően a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Személyiségi jogok
(A Ptk. 2:51-2:54. §-ához)
8. § (1) A Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni.
(2) A Ptk. hatálybalépése előtt megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra – ideértve a mulasztást is – akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a jogsértő magatartás befejezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.
III. Fejezet
A Ptk. Harmadik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések
3. A jogi személyek általános szabályai
(A Ptk. 3:1-3:62. §-ához)
9. § (1) Azon jogi személynek, amelynek a nyilvántartásba-vételi eljárása – ideértve a változás bejegyzésére irányuló eljárást, az átalakulást, az egyesülést és a szétválást is – a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a 2014. március 14-én alkalmazandó jogszabályoknak kell megfelelnie.
(2) Ha e törvény az egyes jogi személy típusok esetén eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani.
(3) A jogi személynek a Ptk. rendelkezéseit a (2) bekezdés szerinti döntéstől, ennek hiányában 2015. március 15-étől kell alkalmaznia (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja), és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
(4) A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően hozott döntéshozó szervi határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A Ptk. hatálybalépésekor működő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatóak. A közös vállalatra a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2014. március 14-én hatályos 333. § (7) bekezdését kell alkalmazni.
10. § (1) Az e fejezetben foglalt kötelezettség nem terheli a Ptk. hatálybalépésekor jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt álló jogi személyt, továbbá azt, amely a hatálybalépést követően kerül jogutód nélküli megszűnési eljárás alá, feltéve, hogy a jogi személyt a nyilvántartásból törlik.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban a jogi személy törlésére nem került sor, és az e fejezetben rá irányadó határidő már eltelt, a jogi személy a továbbműködésével összefüggő kötelezettségeit a megszűnési eljárás jogerős befejezésétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni.
4. Az egyesület és az alapítvány
(A Ptk. 3:1-3:48. §-ához, 3:63-3:87. §-ához és 3:378-3:404. §-ához)
11. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét.
(2) Az egyesület és az alapítvány a létesítő okiratát a Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a létesítő okirata (1) bekezdés szerinti módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2016. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet.
(4) A létesítő okirat – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő – módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz.
(5) A (3) bekezdés szerinti időpontig az alapítvány, illetve az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján működik. Nincs azonban akadálya annak, hogy az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával módosítsa létesítő okiratát, erre azonban a (4) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelemben utalnia kell.
5. A gazdasági társaságok, az egyesülés, valamint egyes cégformák
(A Ptk. 3:1-3:48. §-ához, 3:88-3:324. §-ához és 3:368-3:377. §-ához)
12. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani.
(2) A gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit
a) az (1) bekezdés szerinti döntés időpontjától, ennek hiányában
b) közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-étől
kell alkalmaznia [az a) és a b) pontban megjelölt időpont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja], és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
(3) A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat – általános hivatkozásként – a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni.
a) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény,
b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
c) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
d) a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény,
e) a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény,
f) a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1993. évi XCII. törvény,
g) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény,
h) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában című 1952. évi 23. törvényerejű rendelet,
i) a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet,
j) a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet,
k) a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének a külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról szóló 1978. évi 8. törvényerejű rendelet.
l) a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló 18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet,
m) a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet,
n) a szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 124/2006. (V. 19.) Korm. rendelet.
A felsorolásból látható, hogy számos, a mindennapokban alkalmazott jogszabály helyét az új Ptk. veszi át. Érdemes erre ügyelni, valamint arra is, hogy 2014. március15-től, ahol jogszabály a Ptk.-ra utal azon az új Ptk.-t, ahol pedig a Ptké.-re történik hivatkozás, azon a 2013. évi CLXXVII. törvényt, az új Ptké.- t kell érteni.
Az új Ptk. időbeli hatályának általános szabályai
Felmerül azonban a kérdés, hogy mely jogszabályt kell alkalmazni az új Ptk. hatálybalépése (2013. március 15.) előtt keletkezett jogviszonyokból az új Ptk. hatálybalépése után keletkezett jogvitákban. Erre a kérdésre is az új Ptké. adja meg a választ.
Főszabályként kimondja a törvény, hogy ha az új Ptké. eltérően nem rendelkezik, az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni (új Ptké. 1. §).
Vagyis általánosságban elmondható, hogy a 2013. március 15. előtti tényeken, jogviszonyokon, jognyilatkozatokon alapuló ügyekben főszabályként még a régi rendelkezések alkalmazandók akkor is, ha a hatásuk csak az új Ptk. után jelentkezik, vagy a jogvita ekkor keletkezik. Minden egyéb esetben már az új Ptk. alkalmazandó. Ez alól kivételt csak az jelenthet, ha maga a Ptké. így rendelkezik.
Ebből következik, hogy a gyakorlatban nem elegendő az új Ptk. vonatkozó szabályát megtalálni. Az alkalmazandó norma azonosítását követően minden egyes esetben ellenőrizni kell, hogy van-e azzal összefüggő átmeneti szabály. Ezt megkönnyíti, hogy az átmeneti szabályok felépítése követi az új Ptk. felépítését és az átmeneti szabályok többsége hivatkozik az új Ptk. konkrét §-aira is.
Bár ez önmagában az új Ptké. normaszövegéből nem állapítható meg, de az átmeneti rendelkezések kógensek, azoktól a felek nem térhetnek el egyező akarattal sem. Ez alól egy kivételt ismer a törvény, amely kimondja, hogy a felek megállapodhatnak abban, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Erre a módosító okiratok szerkesztése során különös gondot kell fordítani, hogy egy későbbi jogvitában ne a módosító rendelkezés tartalma alapján kelljen eldönteni azt, hogy mire is irányult a felek szándéka, akarták-e a szerződésre az új Ptk.-t alkalmazni vagy sem. Egyértelműen rendelkezni kell erről.
Arra nincs érvényesen lehetőség, hogy a felek abban állapodjanak meg, hogy az új Ptk.-t csak a szerződésük egy részére alkalmazzák.
E rövid bevezetést követően vegyük sorra könyvenként a főbb átmeneti szabályokat.
Az első könyvre vonatkozó átmeneti rendelkezések
Az első könyvhöz, mely az új Ptk. alapelveit tartalmazza nem készült átmeneti rendelkezés, de ez nem is indokolt. Az új Ptk. szerinti alapelvek alkalmazása, azok időbeli hatálya során nem várhatók jogalkalmazási nehézségek.
A második könyvre vonatkozó átmeneti rendelkezések
A második könyv kapcsán viszonylag kevés az átmeneti szabály, és ezek is elsősorban eljárási jellegű rendelkezéseket tartalmaznak.
A cselekvőképességgel összefüggésben kimondja a törvény, hogy a 2014. március 15-én a tizenhetedik életévét még be nem töltött, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett kiskorú jognyilatkozatainak megtételére – ideértve a függő jognyilatkozatokat is – az új Ptk. korlátozottan cselekvőképes kiskorúak jognyilatkozataira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Eljárási tartalmú rendelkezés, hogy a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt 2014. március 15. előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig meg kell szüntetni. Ez utóbbi rendelkezés nem különösebben pontosan került megfogalmazásra, mert úgy szól, hogy az ilyen eljárást a kiskorú tizenhetedik életévének betöltéséig kell megszüntetni. Ez azonban úgy értendő, hogy a megszüntetésről azonnal határozni kell, ha a kiskorú már elmúlt 14 éves, de még nincs 17. Ezekben az ügyekben a bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltését követően ismételten előterjesztett kereset alapján a nagykorúakra vonatkozó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a fenti szabályok alapján a keresetlevél egyszer már idézés kibocsátása nélkül elutasításra vagy a per megszüntetésre került.
A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése iránt 2014. március 15-én folyamatban lévő eljárásban – ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is (fellebbezés, perújítás, felülvizsgálat) – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha az a nagykorú személy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésére irányulna. Ebből következik, hogy az ilyen perekben már az új Ptk. szabályait kell alkalmazni.
A 2014. március 15-én már cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyre az új Ptk. cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az új Ptké. rendelkezik arról is, hogy az új Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet általánosan korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyeket az új Ptk. gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatára irányuló eljárásának szabályai szerint kötelezően meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a cselekvőképességét indokolt-e korlátozni, és ha igen, mely ügycsoportokban. A felülvizsgálat érdekében a gyámhatóság köteles az új Ptké.-ben meghatározott ütemben peres eljárásokat indítani.
Egyértelművé teszi azt is a törvény, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt kirendelt gondnok jogaira és kötelezettségeire az új Ptk. hatálybalépését követően az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
